Nem az agyban, hanem a hasban kezdődik a Parkinson-kór

Olvasási idő kb. 1 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Forradalmi felfedezést tettek orvosok, ami sokat segíthet a kór megismerésében.

Az agyi idegsejteket pusztító Parkinson-kórról viszonylag keveset tudunk, ezért nagy erőkkel kutatják a betegséget a világ tudósai, hogy minél több információ legyen róla, ami segítheti a feltárását. megelőzősét, kezelését. Úgy tűnik, most egy kicsinek tűnő, de fontos lépcsőfokhoz értek a Parkinson-kutatások - írja a HVG. Sikerült ugyanis bebizonyítani, hogy a kór hátterében álló idegpusztulás nem az agyban, hanem a gyomorban vagy a vastagbélben kezdődik.

shutterstock 135434942

Egyelőre nem találtak olyan baktériumot vagy vírust, amit felelőssé lehetne tenni a betegségért, de a mostani felfedezésből tudható, hogy a parkinsonosoknak más összetételű a bél-mikrobiomjuk, mint azoknak, akiket nem érint ez a betegség. Ebből kiindulva kutatók azzal kísérleteznek, hogy esetleg antibiotikumokkal vagy széklettranszplantációval kezeljék a betegséget, és természetesen minél korábbi szakaszban elvégezhető szűrőmódszerek kidolgozása is terítéken van.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.