Mennyit árthat a fogszabályozás?

Robin Seymour brit fogágyspecialista nemrég kifejtette a Daily Mailnek, hogy a szájhigiénia fenntartásának szempontjából mennyire kockázatosak azok a fogszabályozó készülékek, amiket 1-2 évig folyamatosan viselni kell.

„Mivel az illesztés helyén lehetetlen tisztítani a fogakat, idővel rengeteg lepedék halmozódik fel és az ínygyulladás veszélye sincs kizárva, ami a fogvesztés elsődleges oka. Néhány esetben a lehetséges veszélyek felülírják a fogszabályozó kezelés előnyeit, ezért nem megfelelő szájhigiénia esetén különösen elővigyázatosnak kell lenni és nem biztos, hogy érdemes belevágni a kezelésbe” – figyelmeztet Seymour.

Dr. Hermann Gábort, a funkcionális fogszabályozás szakértőjét kérdeztük arról, tényleg veszélyeztetjük-e fogaink egészségét azok "helyreigazításával".

Nem lehet baj, ha az orvos és a páciens is odafigyel

„Természetesen fontos, hogy a páciens tisztában legyen a kezelés lehetséges veszélyeivel, hiszen nem megfelelő szájhigiéné esetén valóban még több kárt lehet okozni. Ápolt, egészséges fogaknál azonban nem kell ettől tartani. Tény, hogy a ragasztott készülék mellett több lepedék rakódik le, egy fogszabályozó kezelésből adódó ínygyulladás azonban nagyon kicsi, szinte zéró eséllyel vezet egy alapvetően egészséges fog elvesztéséhez. Ritkán ugyan, de előfordul, hogy az orvos hanyagul ragaszt fel egy készüléket, és marad ragasztó a fogon, ami miatt nehéz azt rendesen mosni és tisztán tartani. De az is megeshet, hogy egy ragasztott gyűrű elmozdul és alászuvasodik. Fontos azonban tudni, hogy az esetek 90 százalékában a páciens hibája, ha a lepedéklerakódás tartós, pedig helyes szájápolással a fogszabályozó kezelés alatt is gond nélkül épen tarthatók a fogak. Az orvos felelőssége tehát kettős: úgy kell a készüléket felhelyeznie, hogy ne maradjon felesleges ragasztó és ne mozduljon el a készülék, ami alá bemehet a lepedék és megnehezítené a fogmosást. A másik feladat a páciens felvilágosítása a fogápolás azon eljárásairól (plusz mozdulatok, eszközök, rendelői kezelések), amikkel a készülék mellett is fenntartható a lepedékmentes állapot” – nyilatkozta a Díványnak Dr. Hermann Gábor, aki a fogszabályozás több modern technikáját meghonosította nálunk.

shutterstock 520033552

„Lehetőség szerint olyan ételeket fogyasszunk, amik nem ragadnak be a készülék részei közé, és használjunk speciális fogköztisztító fogkefét. A dohányzással pedig azért is kellene felhagyni, mert fokozza a lepedék képződését és a gyulladásra való hajlamot, ráadásul növeli a szájüregi daganat kialakulásának kockázatát” – figyelmeztet a szakértő.

Mire jó a fogszabályozás?

„Bár megdöbbentően hangzik, azok az okok, amiket az esztétikai szemponton túl korábban fontosnak tartottunk (pl. a rendezetlen fogsor tisztíthatósága vagy az ideális harapás beállítása), nem bizonyultak tudományosan megalapozottnak. Megfelelő szájhigiénével ugyanis a kusza fogak is épen tarthatók, és nem törvényszerű, hogy azok fogágyproblémához vagy fogszuvasodáshoz vezetnek. Az anatómiailag nem tökéletes harapás pedig nem feltétlenül idéz elő emésztési vagy ízületi problémákat és attól sem kell tartani, hogy emiatt elveszítjük a fogainkat. A jelenlegi szakmai bizonyítékok tehát leginkább a szép mosoly önértékelésre tett pozitív hatását támasztják alá, így ebben az értelemben leginkább egy esztétikai és önértékelést javító beavatkozás a fogszabályozás” – mondta a szakember.

Új paradigma a fogszabályozásban

Ugyanakkor az elmúlt évek kutatásai rávilágítottak egy másik nagyon fontos összefüggésre. „A fogak állása korántsem egy önmagában álló, genetikai alapon kifejlődött rendellenesség, hanem egy komplexebb problémakör, például egy szindróma vagy tünetegyüttes része, ami magába foglalja a légzés, a száj körüli izmok és a nyelv (szájon belüli izom) felborult működési egyensúlyát és a testtartást. Azaz a modern funkcionális felfogású fogszabályozás szerint a fogszabályozó orvos felelőssége annak felismerése, hogy a fogak állása hogyan kapcsolódik ezekhez a funkcionális problémákhoz, és felhívja a páciens figyelmét (aki addigra valószínűleg már túl van a logopédián, a gerinctornán és a lúdtalpbetéten), hogy ezek mind egy tőről fakadnak. A fogszabályozás ilyen értelemben igenis nagyon sokat tehet a páciens egészségéért, de csakis olyan módon, amit a test egyensúlyának beállítása kíván” – árulta el Dr. Hermann Gábor. Ez a nemzetközileg 2014-ben bevezetett új felfogás speciális kezelési irányokat és megoldásokat jelent.

„Az interneten fellelhető egy aránylag friss hír arról, hogy egy páciens tíz év pereskedés után megnyerte a pert, amit azért indított, mert elferdült a feje. Bármit is jelentsen ez a valóságban, az eset ismerete nélkül megállapíthatjuk, hogy lehetnek hosszú távú és egészen távoli mellékhatásai is egy helytelenül végzett fogszabályozó kezelésnek. Ezért is nagyon fontos annak felismerése, hogy a fogak állása nem egy önmagában álló probléma, hanem azt csak az egész test figyelembe vételével szabad értelmezni” – fűzte hozzá a szakértő.

Mikor a legjobb belevágni?

A szakma hivatalosan a 6-7 éves kort tartja ideálisnak az első vizsgálathoz, de ez nem jelenti azt, hogy kisiskolás korban el is kell kezdeni a kezelést. „Ilyenkor még vegyes a fogazat, hiszen vannak tejfogak is. Az ebben a korban induló, korai kezelés célja a fogváltás és az állcsontok fejlődésének támogatása. Jelenleg gyakoribb, hogy a maradó fogazat mellett (11 éves kor után) kezdik meg a kezelést. Ugyanakkor a funkcionális paradigma szerint - amikor nem csak a fogakat, hanem a mögöttük álló funkcionális összefüggéseket nézzük - a kezelés megkezdésének ideje akár sokkal fiatalabb korra is tolódhat, hiszen a fogak, a harapás, a testegyensúly beállítása jelentős mértékben kihathat a gyermek fejlődésére” – magyarázta Dr. Hermann Gábor.

Ma már nagyon sokféle fogszabályozó eljárás létezik, de a gyermek fogszabályozás esetén alapvetően a ragasztott és a kivehető készülékek közül választhatunk. A ragasztott relatív hátránya az említett tisztíthatóság, fontos előnye viszont, hogy olyan mozgatásokat is meg lehet vele valósítani, amiket a kivehetővel nem. Emellett a kezelés sikeressége kevésbé függ a páciens együttműködésétől. Ezek mellett azonban sok más és különleges kezelési módszer is létezik kimondottan felnőtteknek, amikről itt és itt tájékozódhat részletesebben.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek