Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A jól keresők nem is néznek rá embertársaikra, ez most már bizonyított tény.
Azt már egy ideje tudjuk, hogy a gazdagok rosszfejek, merthogy a pénz gyökérré tesz, ezzel a korábbi kutatással pedig abszolút egybevág ennek az újabb kísérletnek az eredménye, melyből kiderül, hogy a gazdag emberek nem néznek annyit más emberekre, mint a kevesebbet keresők.
A kísérlethez a New York egyetem munkatársai Google-szemüveget adtak az alanyokra, hogy megfigyeljék, az illető mennyiszer és mennyi ideig néz rá másokra. Szükség van még további kutatásokra, hogy kiderüljön, miért nem nézik meg embertársaikat a gazdagok, de egyelőre az is eredmény, hogy már azt tudjuk: nem nézik őket – írja a Livescience.com.
Az egyik magyarázata a jelenségnek az, hogy a gazdagoknak nincs annyi motivációja kapcsolatot keresni mással, mint a szegényebbeknek, az az idő ugyanis, amit egyes emberek mások nézésével töltünk, egyenesen arányos azzal, mekkora a motivációjuk az illető irányában. A pszichológiában ez azt jelenti, hogy a gazdag nem vár előnyt adott cselekvéstől (a nézéstől), magyarul azért nem keresik másokkal a kapcsolatot, mert köszönik, jól megvannak a többi járókelő nélkül is, nincs rájuk szükségük a jólléthez.
A kísérletet egyébként 61 ember bevonásával végezték, akik Google szemüveggel sétáltak New Yorkban. A szemüvegben a szem mellett kis kamera található, mely rögzítette, mit néz az illető. Emellett a kutatók kikérdezték a résztvevőket társadalmi státuszukról, arról, hol látják magukat egy képzeletbeli ranglétrán. Azok, akik magasabb státuszba sorolták magukat, ugyanannyiszor néztek más emberre, de sokkal kevesbb ideig időzött rajtuk a tekintetük, mint a szegényebbeknek. Mivel a Google szemüveg nem ad teljesen pontos képet a szem fókuszáról, a tudósok laborban folytatták a kísérletet, jobban ellenőrzött körülmények között. Itt 76 résztvevővel jutottak ugyanarra az eredményre.
Még ez sem volt elég nekik, ezért ezek után 400 ember bevonásával folytatták a munkát, melyből az jött ki, hogy a gazdagoknak hosszabb idő kellett ahhoz, hogy észrevegyék, valakinek megváltozik az arca. A kapcsolat a gazdagság és az arcok kezelése között ismét ugyanarra enged következtetni: a gazdagok kevésbé függenek a társadalom többi tagjától, mint a szegények, így nekik nem érdekük megfejteni, mit akarhat a másik ember. Sőt, még csak észre sem kell venniük, hogy létezik az illető, enélkül is remekül megélnek – de ez még csak feltételezés. Ami biztos: a gazdagság tényleg mélyen megváltoztatja az ember gondolkozását, érzékelését. Most, hogy ezt már tudjuk, a szakemberek elkezdhetnek azzal foglalkozni, hogyan készítsenek olyan társadalmi célú reklámokat, melyek képesek hatni a tehetősekre.
És a kísérletek természetesen folytatódnak, kimeríthetetlen téma, hogy a gazdagok miért szarnak midnenki másra.
