Kivéve akkor, ha van önben tudományos kíváncsiság. Egy friss kutatás meglepő eredményéről számolunk be.
Veszélyesek-e a mindennapi életünkre nézve a migránsok? Jó-e az egy gyereknek, ha azonos nemű pár neveli? Biztonságos-e az atomenergia?
Az, hogy hogyan válaszol ezekre a kérdésekre sokkal inkább a politikai nézeteitől függ, mint a tényektől. Hiába intelligens, hiába tanult, ez még nem biztosíték arra, hogy meg is kérdőjelezi, utána is jár az ilyen és ehhez hasonló tudomány alapú politikai kérdéseknek. Akkor mi az, ami erre ráveheti? A kíváncsiság, az. Erről ír Tom Stafford pszichológus a BBC-n nemrég megjelent klassz cikkben, és ennek lényegét foglaljuk most össze mi is.
Az elménk sajátosan működő információfeldolgozó rendszer, ami az energiatakarékosság és az állandóság biztosításának érdekében gyakran torzítja, eltérő súllyal veszi figyelembe a külvilágból érkező információkat. Például azokat, amelyek nem egyeznek a nézeteinkkel. A beérkező információk között tehát szelektálunk, és gyakran azokat vesszük figyelembe, azokat hangoztatjuk, amik alátámasztják elképzeléseinket. Ezt a hajlamunkat nem csökkenti sem az iskolázottság, sem az intelligencia, sem az, ha egy adott területen mélyebb, alaposabb tudásra teszünk szert. Sőt, a kutatásokból úgy tűnik, hogy a leginkább művelet, legjobb matematikai képességekkel rendelkező emberek állnak leginkább ellen az elképzeléseiknek ellentmondó információknak, hiszen nekik megvannak az eszközeik, a tudásuk arra, hogy alaposabban alátámasszák saját elképzeléseiket és megsemmisítsék az azokkal ellentétes érveket.
Dan Kahan a Yale Egyetem pszichológus professzora és csapata azonban egy új kutatásban bebizonyította, hogy létezik védőfaktor erre a tipikus, legtöbbünkre jellemző kognitív torzításra. A kutatók számos kérdőívet vettek fel a résztvevőkkel, melyekben azon túl, hogy felmérték alapvető tudományos ismereteiket, érvelési képességeiket, véleményalkotási folyamataikat, politikai nézeteiket, arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek mennyire kíváncsiak a tudományos tényekre, mennyire érdeklődőek. A kísérlet következő szakaszában aztán kiderült, hogy a résztvevők hogyan vélekednek különböző olyan tudomány alapú politikai kérdésekről, mint például a globális felmelegedés. A korábbi kutatásokkal összhangban itt is kiderült, hogy a nagyobb tudás gyakran szélsőségesebb véleményekhez vezetett, de a tudományos kíváncsiság megléte enyhítette a szélsőséges gondolkodást, közelítette az álláspontokat az eltérő politikai nézeteket vallók között.
“A tudományos kíváncsiság tehát nemcsak attól véd meg minket, hogy a tudományt a politikai nézeteink és így az identitásunk igazolására használjunk,” - foglalja össze a kutatás legfontosabb eredményét Stafford - “hanem abban is segít, hogy alaposabban megértsük a közös jövőnket érintő kérdéseket.” A kíváncsiság, az érdeklődés, a nyitottság tehát hasznos, és nemcsak a társadalmi létben, de a szűkebb környezetünkben, a mindennapjainkban is. Ha ön is érdeklődik a tudomány iránt, csatlakozzon előadássorozatunkhoz, és hallgassa ismert pszichológusok előadásait. Első vendégünk szeptember 20-án dr. Szondy Máté klinikai szakpszichológus lesz. Nincs már sok hely, de talán önnek még akad: itt regisztrálhat.
