Ha kíváncsi vagy rá, mitől lesz könnyebb és gyorsabb a tanulás, akkor már jó úton jársz az új ismeretek elsajátítása felé. El is áruljuk, miért!
A világ még mindig teljesen félreérti a vaginákat. Mi sem érzékletesebb példa erre, mint azok a tampon- és betétreklámok, amelyekben önfeledt nők ugrabugrálnak a napsütésben, miközben virágillat száll a szélben, a vérnek pedig kék színe van. Ha bemész a legközelebbi drogériába, ott is rengeteg olyan terméket találsz, amit arra találtak ki, hogy elfedd a természetes szagokat. De vigyázat! A hüvelyzuhany típusú készítmények többségét a nőgyógyászok sem ajánlják. Teljesen felboríthatják a flórád egyensúlyát, ami fokozhatja a vaginális fertőzések veszélyét.
Tudni akarod, hány fővel bújt már ágyba? Vagy épp ellenkezőleg? Már a gondolata is elborzaszt ennek? Ez az oka!
Nem számít, ki vagy, az ország melyik pontján élsz, mivel foglalkozol, hány diplomád van. Ha gyereket nevelsz, vannak dolgok, amiket el kell mondanod neki, méghozzá rendszeresen, akkor is, ha sok a stressz az életedben, krízisen mész keresztül vagy az anyagiak miatt aggódsz. Ha pszichés szempontból képes vagy szilárd alapokat adni a gyerekednek, nagyobb eséllyel válhat belőle egészséges, ellenálló, boldog felnőtt, olyan, aki másokhoz is kapcsolódni tud.
Nem lőjük le a poént, ha azt mondjuk: nem a magyar oktatásban sulykolt lexikális tudás az, hanem valami egészen más.
Az éveken át tartó monogámia az unalmas szex szinonimája? Vagy pont ellenkezőleg: a bizalom és intimitás olyan kapuit nyitja meg, ami minden eddiginél mélyebb kielégüléshez vezethet? A szakértők válasza: attól függ. Sok múlik az egyéni tényezőkön, a párkapcsolati dinamikán, a mindennapi döntéseken vagy a társadalom, a kultúra szexualitáshoz való hozzáállásán. Egy biztos: minél többet tudtok a szexuális unalomról, annál nagyobb eséllyel tehettek ellene. A kutatások alapján eddig fellelhető információkat egy pár hete megjelent metaelemzés foglalta össze.
A technológia kamaszokra (és felnőttekre) gyakorolt hatása meglehetősen vitatott téma a médiában. Valóban negatívan befolyásolja a mentális egészségünket a megnövekedett képernyőidő? Vagy eltúlozzuk a mobilhasználattal kapcsolatos aggodalmakat? Egy új holland kutatás tanúsága szerint azért sem kaptunk egyértelmű eredményeket a témában, mert eddig a rossz kérdéseket tettük fel.
Bár a traumákat legtöbbször szélsőséges, életveszélyes eseményekhez kötjük, korántsem korlátozódnak a természeti katasztrófákra, balesetekre, háborús élményekre, erőszakos támadásokra. Ebbe a kategóriába tartozhat minden olyan tapasztalat, amely az egészséges mentális működést megakasztja, összezavarja. Vannak tehát olyan traumák, amelyek kevésbé észrevehetők, de attól még mélyek, és az egész későbbi életünket befolyásolhatják – hacsak nem teszünk tudatosan a feldolgozásukért.
Sok szülő abban bízik, hogy a kényelmetlen, izzasztó témák a gyerek tizenéves koráig váratnak magukra. Éppen ezért váratlanul érhet minket, amikor észrevesszük, hogy az óvodás gyerekünk a nemi szervét fogdossa, dörzsölgeti, és ezt szemmel láthatóan élvezi is.
Egy állat, amelynek nincsen mítosza. Dürer lerajzolta, de sohasem látta. Plüssfigurának nem jó, a gyerekek utálják. Pedig a szíve nagy, kb. 11 kilós. Fő jellegzetessége a tülke, porrá zúzva fogyasztják, a tévhitek szerint gyógyítja a merevedési zavarokat. Minden alfaját kihalás fenyegeti. Mi az? Az elefánt utáni második legnagyobb szárazföldi emlős, a rinocérosz, amelyről Schein Gábor írt a közelmúltban felszabadító, vicces és rendkívül szórakoztató verses regényt. Honnan jött az ötlet? Mit tud ez a rinó? Egyáltalán mi közünk nekünk Afrikához? Alternatív Európa-történetről, politikai képzeletről és a diktatúrák nyelvi szétrombolásáról beszélgettünk az Ó, rinocérosz című könyv szerzőjével.
„A túlhajszoltság nem megfoszt valamitől, hanem eltelít. Az erőszak leghatékonyabb formája. Nem kirekeszt, hanem kimerít. Az immunrendszerünk sem véd meg tőle” – figyelmeztetett a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén tartott előadásában Kürti Tom második generációs vállalkozó. A KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa úgy tartja, versenyképesebbé tudnak válni cégek, ha jobban élnek együtt emberekkel. Ráadásul hamarosan nagyon sok mindent robotokkal fogunk elvégeztetni. Milyen szerep jut majd az emberiségnek a mesterséges intelligencia korában? Mitől leszünk jövőállók? Miért termelünk akkor is, ha látszólag épp nem csinálunk semmit? Hogyan tudjuk elképzelni, hogy mi minden lehetséges azon kívül, ami most van? Interjú álmatlan cégvezetőkről, Bill Gatesről és Madáchról, a változás természetéről és a 6K-ról.
Bölcsesség? Manapság túl porosnak, misztikusnak, átfogónak hangzik. Megszoktuk, hogy olyan korban élünk, amikor maximum egy szűk területen vagyunk képesek szakértelemmel bírni, míg más kérdések kapcsán könnyen elveszünk az információk áradatában. Holott a bölcsesség elérése évszázadokon keresztül az emberi élet egyik csúcsteljesítménye, végcélja volt – nem véletlenül. Mennyire jellemző ránk, és miben érhető tetten?
