8 bizonyított módszer, amivel fejleszti a memóriáját

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nyolc egyszerű, hétköznapi tevékenység, amik segítenek, hogy penge legyen az agya.

Az, ha képesek vagyunk hosszú távon is fitten tartani a memóriánkat nemcsak a társas kapcsolatainknak, az önbizalmunknak, a céljaink megvalósításának, és az élet adta lehetőségek optimálisabb kihasználásának tesz jót, de segít abban is, hogy teljes életet élhessünk öreg korunkban. Meg egyébként is: mennyire menő már, ha pengének érezzük az agyunkat? 

Korábbi kutatásokból azt már tudjuk, hogy a plusz kilók rosszat tesznek a memóriánknak, ahogy a rendszeres alkoholfogyasztás is, de vajon melyek azok a hétköznapi tevékenységek, amikkel könnyedén fejleszthetjük az emlékezetünket? A PsyBlog nyomán ezeket szedtük össze. 

Gondolja át újra, az segít

Bár mentális pillanatfelvételt készíteni nem mindig menő - a Jó barátokban Phoebe pasijának sem állt különösebben jól -, de egy tavalyi kutatás szerint elég hasznos módszer. Ha ugyanis egy friss benyomást, történést 40 másodpercig újrapörgetünk az agyunkban, valószínűbben fogunk rá emlékezni a következő hetekben, és kisebb az esélye, hogy az emléknyom a konszolidáció folyamatában (amíg a rövid rávú memóriánkból az emlék a hosszú távúba jut) elveszik.  

Fotó: Shutterstock

A hangulatunk is számít

Bármi, amitől gyorsan jó kedvünk lesz segíti a döntéshozatali folyamatokat, a kreativitást és segíti az emlékezetünk működését is. Mondjuk a vizsgálatban pont egy csomag ajándék cukorral hozták hangulatba a népet, de a kutatók szerint eredményeik minden pozitív élményre kiterjeszthetők

A rozmaringtól pörög az agy

Bár elsőre a rozmaring és a memória összekapcsolása furának tűnhet, korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a szagingerek különösen hatékonyak lehetnek emléknyomaink előhívásában. A Brit Pszichológiai Társaság 2013-as konferenciáján prezentált kutatás szerint pedig a rozmaring kifejezetten jót tesz az emléknyomok bevésődésének és későbbi előhívásának. Egyébként ezt a tényt korábbi vizsgálatok is megerősítik, ezek szerint a rozmaring illata számos kognitív funkción javít, és segít az időseknek is abban, hogy tovább frissen tartsák az elméjüket. 

Lista helyett emlékeztetők

Ha sok a dolgunk, a mentális to do listánk gyakran nem sokat segít, hiszen néha egyszerűen képtelenség megjegyezni az összes tennivalónkat. Ilyenkor jön jól, ha a környezetünkben olyan jelzőtárgyakat hagyunk szanaszét, amelyekhez fejben rögtön hozzáköthetjük a feladatainkat. Kicsit olyan ez, mint csomót kötni a zsebkendőnkre, csak jóval direktebb. Az asztalon hagyott családi kép például figyelmeztet, hogy haza szóljunk, ha későn esünk be a munkából, a földre hajított papírdarab pedig a szemét levitelére emlékeztethet. A kutatásokból úgy tűnik, hogy ezek a jelzések megkétszerezik azoknak a feladatoknak a számát, amit egyszerre fejben tudunk tartani, így hiába lesz kupi körülöttünk, talán így is megéri.

A zöldségfogyasztás is számít

Egy nyugdíjasokkal végzett amerikai vizsgálatból tudjuk, hogy a kognitív hanyatlás jelentősen lassítható a megfelelő táplálkozással, pontosabban a zöldségfogyasztás és azon belül is a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztásával. Azok, akik napi egy adag zöldség helyett, 2,8 adagot fogyasztottak 40 százalékkal voltak képesek csökkenteni kognitív funkcióik hanyatlásárt, azaz társaiknál 5 évvel tartották fiatalabban az agyukat. 

Fotó: Shutterstock

Edzeni a memóriának is kell

Az edzés nemcsak a testünknek, de az agyunknak is használ, a plusz oxigént ugyanis az agyunk ilyenkor fejlődésére fordítja, például új idegsejteket készít a memóriáért is felelős hippocampuszban. A rendszeres testedzés megkönnyíti a tanulást, és segít megfékezni az időskori mentális hanyatlás sebességét. Egyébként a memóriánkra már az egyszeri, 20 perces kemény edzés is pozitív hatással van, valószínűleg a fokozott fizikai stressz hatására megnövekedő figyelmi kapacitásunk és a hormonális változások következtében. Egy másik vizsgálat szerint pedig az újonnan elsajátított anyag hosszú távú bevésődését sokban segíti, ha tanulás után négy órával edzünk egy alaposat. Hogyan? Valószínűleg az emléknyomok konszolidációjának elősegítésével. 

Csoki, az kell

Napi két adag forró csoki segíthet abban, hogy fittebben tartsuk az elménket. Legalábbis ez derül ki ebből a kutatásból. Más kutatás is hasonló eredményre jutott, ott a hosszú távú, rendszeres, legalább heti egyszeri csokifogyasztás járt együtt a kognitív feladatokban mutatott klasszabb teljesítménnyel. 

Fotó: Shutterstock

Aludni is jó, méghozzá délután

A legtöbben tapasztaltuk már, hogy az alváshiánytól tompák, lassabbak vagyunk, kevésbé pörög az agyunk, azt pedig az állatkísérletekből tudjuk, hogy a krónikus alváshiány maradandó károsodásokat okoz az agyban. Az elménknek tehát kell az alvás, és úgy tűnik a memóriánknak a napközben beiktatott, rövid pihenők a leginkább hasznosak. Szóval, ha meg tudja oldani, hogy délutánonként háromnegyed órát aludjon, azt az emlékezete is meghálálja. 

A hétköznapi memóriafejlesztésen túl persze még számos tudatos technikát alkalmazhatunk a memóriánk élesítésére, többek között olyanokat, amiket az emlékezőzsenik is alkalmaznak, vagy éppen tanulhatunk nyelveket. Ezek egyikét sem késő elkezdeni. 

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.