Nyolc egyszerű, hétköznapi tevékenység, amik segítenek, hogy penge legyen az agya.
Az, ha képesek vagyunk hosszú távon is fitten tartani a memóriánkat nemcsak a társas kapcsolatainknak, az önbizalmunknak, a céljaink megvalósításának, és az élet adta lehetőségek optimálisabb kihasználásának tesz jót, de segít abban is, hogy teljes életet élhessünk öreg korunkban. Meg egyébként is: mennyire menő már, ha pengének érezzük az agyunkat?
Korábbi kutatásokból azt már tudjuk, hogy a plusz kilók rosszat tesznek a memóriánknak, ahogy a rendszeres alkoholfogyasztás is, de vajon melyek azok a hétköznapi tevékenységek, amikkel könnyedén fejleszthetjük az emlékezetünket? A PsyBlog nyomán ezeket szedtük össze.
Gondolja át újra, az segít
Bár mentális pillanatfelvételt készíteni nem mindig menő - a Jó barátokban Phoebe pasijának sem állt különösebben jól -, de egy tavalyi kutatás szerint elég hasznos módszer. Ha ugyanis egy friss benyomást, történést 40 másodpercig újrapörgetünk az agyunkban, valószínűbben fogunk rá emlékezni a következő hetekben, és kisebb az esélye, hogy az emléknyom a konszolidáció folyamatában (amíg a rövid rávú memóriánkból az emlék a hosszú távúba jut) elveszik.
A hangulatunk is számít
Bármi, amitől gyorsan jó kedvünk lesz segíti a döntéshozatali folyamatokat, a kreativitást és segíti az emlékezetünk működését is. Mondjuk a vizsgálatban pont egy csomag ajándék cukorral hozták hangulatba a népet, de a kutatók szerint eredményeik minden pozitív élményre kiterjeszthetők.
A rozmaringtól pörög az agy
Bár elsőre a rozmaring és a memória összekapcsolása furának tűnhet, korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a szagingerek különösen hatékonyak lehetnek emléknyomaink előhívásában. A Brit Pszichológiai Társaság 2013-as konferenciáján prezentált kutatás szerint pedig a rozmaring kifejezetten jót tesz az emléknyomok bevésődésének és későbbi előhívásának. Egyébként ezt a tényt korábbi vizsgálatok is megerősítik, ezek szerint a rozmaring illata számos kognitív funkción javít, és segít az időseknek is abban, hogy tovább frissen tartsák az elméjüket.
Lista helyett emlékeztetők
Ha sok a dolgunk, a mentális to do listánk gyakran nem sokat segít, hiszen néha egyszerűen képtelenség megjegyezni az összes tennivalónkat. Ilyenkor jön jól, ha a környezetünkben olyan jelzőtárgyakat hagyunk szanaszét, amelyekhez fejben rögtön hozzáköthetjük a feladatainkat. Kicsit olyan ez, mint csomót kötni a zsebkendőnkre, csak jóval direktebb. Az asztalon hagyott családi kép például figyelmeztet, hogy haza szóljunk, ha későn esünk be a munkából, a földre hajított papírdarab pedig a szemét levitelére emlékeztethet. A kutatásokból úgy tűnik, hogy ezek a jelzések megkétszerezik azoknak a feladatoknak a számát, amit egyszerre fejben tudunk tartani, így hiába lesz kupi körülöttünk, talán így is megéri.
A zöldségfogyasztás is számít
Egy nyugdíjasokkal végzett amerikai vizsgálatból tudjuk, hogy a kognitív hanyatlás jelentősen lassítható a megfelelő táplálkozással, pontosabban a zöldségfogyasztás és azon belül is a zöld leveles zöldségek rendszeres fogyasztásával. Azok, akik napi egy adag zöldség helyett, 2,8 adagot fogyasztottak 40 százalékkal voltak képesek csökkenteni kognitív funkcióik hanyatlásárt, azaz társaiknál 5 évvel tartották fiatalabban az agyukat.
Edzeni a memóriának is kell
Az edzés nemcsak a testünknek, de az agyunknak is használ, a plusz oxigént ugyanis az agyunk ilyenkor fejlődésére fordítja, például új idegsejteket készít a memóriáért is felelős hippocampuszban. A rendszeres testedzés megkönnyíti a tanulást, és segít megfékezni az időskori mentális hanyatlás sebességét. Egyébként a memóriánkra már az egyszeri, 20 perces kemény edzés is pozitív hatással van, valószínűleg a fokozott fizikai stressz hatására megnövekedő figyelmi kapacitásunk és a hormonális változások következtében. Egy másik vizsgálat szerint pedig az újonnan elsajátított anyag hosszú távú bevésődését sokban segíti, ha tanulás után négy órával edzünk egy alaposat. Hogyan? Valószínűleg az emléknyomok konszolidációjának elősegítésével.
Csoki, az kell
Napi két adag forró csoki segíthet abban, hogy fittebben tartsuk az elménket. Legalábbis ez derül ki ebből a kutatásból. Más kutatás is hasonló eredményre jutott, ott a hosszú távú, rendszeres, legalább heti egyszeri csokifogyasztás járt együtt a kognitív feladatokban mutatott klasszabb teljesítménnyel.
Aludni is jó, méghozzá délután
A legtöbben tapasztaltuk már, hogy az alváshiánytól tompák, lassabbak vagyunk, kevésbé pörög az agyunk, azt pedig az állatkísérletekből tudjuk, hogy a krónikus alváshiány maradandó károsodásokat okoz az agyban. Az elménknek tehát kell az alvás, és úgy tűnik a memóriánknak a napközben beiktatott, rövid pihenők a leginkább hasznosak. Szóval, ha meg tudja oldani, hogy délutánonként háromnegyed órát aludjon, azt az emlékezete is meghálálja.
A hétköznapi memóriafejlesztésen túl persze még számos tudatos technikát alkalmazhatunk a memóriánk élesítésére, többek között olyanokat, amiket az emlékezőzsenik is alkalmaznak, vagy éppen tanulhatunk nyelveket. Ezek egyikét sem késő elkezdeni.
