A horrorfilmek szó szerint vérfagyasztóak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mindezért pedig egy alvadást elősegítő fehérje felel. Nyugalom, azért vérrögképződés nem alakul ki.

Használta már horrorfilmre azt a szót, hogy vérfagyasztó? Ha igen, annyira nem áll távol az igazságtól, ugyanis a Daily Mail egy friss kutatásra hivatkozva azt írja, az ijesztő alkotások növelik a véralvadásért felelős fehérjék számát a szervezetünkben. 

A Leideni Egyetem kutatói huszonnégy, 30 év alatti egészséges kísérleti alany segítségével jártak utána, hogy a félelemnek milyen hatása is van ránk. A tesztalanyoknak egy része először horror- majd oktatófilmet nézettek, a többiekkel pedig ugyanezeket csak fordított sorrendben. Minden kísérlet 90 percig tartott, az elején és a végén is vettek vérmintákat a résztvevőktől, akiket megkértek arra is, hogy  minden egyes film végén értékelniük kellett, mennyire is féltek. Nem meglepő módon, a horrort sokkal ijesztőbbnek találták az alanyok, ez pedig az alvadásért felelős fehérjék mennyiségén meglátszódott.

Fotó: Getty Images

A szakértők arra jutottak, hogy a VIII-as véralvadási faktor szintje 57 százalékot nőtt a résztvevők szervezetében, amikor a horrorfilmeket nézték és 86 százalékkal csökkent, amikor oktatófilmet játszottak nekik. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy más alvadékképző fehérjék szintjében nem volt különbség a két film között. Ez pedig arra enged következtetni, hogy bár az alvadást az akut félelem váltja ki, nem alakul ki vérrögképződés. A kutatók szerint a faktorszint növekedése egyébként egy evolúciós előny, ugyanis a szervezet így készül fel az esetleges vérveszteségre.  

Érdekesség: vérfagyasztó mint kifejezés eredete egyébként egészen a középkori időkig nyúlik vissza, amikor úgy gondolták, hogy a félelem miatt a vérünk hideg lesz, ezt persze egészen eddig egyetlen tanulmány sem támasztotta alá.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.