A horrorfilmek szó szerint vérfagyasztóak

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Mindezért pedig egy alvadást elősegítő fehérje felel. Nyugalom, azért vérrögképződés nem alakul ki.

Használta már horrorfilmre azt a szót, hogy vérfagyasztó? Ha igen, annyira nem áll távol az igazságtól, ugyanis a Daily Mail egy friss kutatásra hivatkozva azt írja, az ijesztő alkotások növelik a véralvadásért felelős fehérjék számát a szervezetünkben. 

A Leideni Egyetem kutatói huszonnégy, 30 év alatti egészséges kísérleti alany segítségével jártak utána, hogy a félelemnek milyen hatása is van ránk. A tesztalanyoknak egy része először horror- majd oktatófilmet nézettek, a többiekkel pedig ugyanezeket csak fordított sorrendben. Minden kísérlet 90 percig tartott, az elején és a végén is vettek vérmintákat a résztvevőktől, akiket megkértek arra is, hogy  minden egyes film végén értékelniük kellett, mennyire is féltek. Nem meglepő módon, a horrort sokkal ijesztőbbnek találták az alanyok, ez pedig az alvadásért felelős fehérjék mennyiségén meglátszódott.

Fotó: Getty Images

A szakértők arra jutottak, hogy a VIII-as véralvadási faktor szintje 57 százalékot nőtt a résztvevők szervezetében, amikor a horrorfilmeket nézték és 86 százalékkal csökkent, amikor oktatófilmet játszottak nekik. Ugyanakkor azt is megfigyelték, hogy más alvadékképző fehérjék szintjében nem volt különbség a két film között. Ez pedig arra enged következtetni, hogy bár az alvadást az akut félelem váltja ki, nem alakul ki vérrögképződés. A kutatók szerint a faktorszint növekedése egyébként egy evolúciós előny, ugyanis a szervezet így készül fel az esetleges vérveszteségre.  

Érdekesség: vérfagyasztó mint kifejezés eredete egyébként egészen a középkori időkig nyúlik vissza, amikor úgy gondolták, hogy a félelem miatt a vérünk hideg lesz, ezt persze egészen eddig egyetlen tanulmány sem támasztotta alá.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.