Nézze meg, hogy a XIX. századtól a napjainkig milyen csodamódszerekben hittek a nők, ha fogyni akartak.
Amióta világ a világ, a nők egy része megpróbál változtatni a kinézetén és a testalkatán, nagymamáink is különféle bizarr módszerekkel próbáltak megszabadulni a felesleges kilóktól. Persze valószínűleg ők ugyanolyan furcsán néznek unokáikra, akik akár halálos tablettákat kapkodnak be, hogy attól fogyjanak, vagy literszám isszák a dzsúszokat, amik nem feltétlenül tesznek jót nekik, vagy éppen úgy néznek némi szénhidrátra vagy zsírra, mintha az maga a megtestesült gonosz lenne. Közben pedig elfelejtik, hogy attól még nem lesznek boldogabbak, ha leadnak néhány kilót. De jöjjön a történeti áttekintés!
A Women's Health magazin videójából kiderül, hogy a XIX. században arzénkapszulákat szedtek, hogy azzal gyorsítsák az anyagcserét, de a mellékhatások következtében néhányan megvakultak, leállt a veséjük vagy meghaltak, utóbbi nem meglepő annak a tudatában, hogy az arzén a legmérgezőbb félfém. Az 1820-as években jelent meg az első celebfogyókúra, az ecet és víz diéta, amit Lord Byron is követett. A XX. század hajnalán már a galandféreg-kapszula volt a menő. A pletykák szerint például az operaénekes Maria Callas is galandférgek fogyasztásával igyekezett megőrizni az alakját. Azt azonban jó tudni, hogy ezek a férgek akár 8-9 méteresre is megnőnek a szervezetben és petéket raknak az izmokba vagy az agyba. A viktoriánus kor egészségguruja Horace Fletcher volt, hitvallása szerint a fogyás titka, hogy az ételeket megrágja az illető, majd kiköpi.
1925-ben a Lucky Strike cigarettamárka reklámozott azzal a szlogennel, hogy "Édesség helyett a Luckyhoz nyúljon", 1930-as években Sylvia Ulback egész nagy klienskört épített ki magának Hollywoodban azzal, hogy egyszerűen megpróbálta kinyomni a zsírt a kliensekből. Aztán az 1930-50-es években a cégek úgy gondolták, hogy a vibrátorok arra is tökéletesen alkalmasak, hogy megszabadítsák tulajdonosaikat néhány felesleges kilótól, sőt ha az arcukhoz teszik, akkor sokkal feszesebb lesz a bőrük. Az 1960-as években a Csipkerózsika-módszer hódított, aminek lényege, hogy kellő mennyiségű nyugtatót kell bevenni, amivel nagyjából 20 órára kiüti magát és ez azért jó, mert addig sem eszik.
A nemrég reneszánszát élő Atkins-diéta eredetileg 1972-ben debütált. Robert Atkins kardiológus elmélete szerint nyugodtan ehet szalonnát is ha fogyni akar, csak a szénhidrátoktól óvakodjon. 1975-ben Sanford Siegal olyan aminosavakkal megbolondított sütikkel rukkolt elő, amiből elég hatot megenni ahhoz, hogy csökkenjen az étvágyunk. 1990-ben jelent meg az itthon is elhíresült káposztaleves diéta, amit a GQ, a Cosmopolitan és a Washington Post is bőszen ajánlott, és rengetegen ették napokig a zöldséglevest.
A 2000-es évek elején azt se tudták a fogyókúrázó nők, hogy hova kapják a fejüket és az Atkins-diétát, a Zóna-diétát vagy éppen a South Beach-diétát kövessék, pedig mindegyik lényege az volt, hogy minimalizálják a szénhidrátbevitelt. 2006-ban abban a tisztítókúrában bízott mindenki, ami szerint egy pohár langyos víz jó sok citromlével, némi juharsziruppal és cayenne-i borssal felveszi a harcot a kilók ellen. Vagy legalább elveszi a kedvet az evéstől, bár állítólag Beyoncé is ezzel az itallal szabadult meg 9 kilótól. Aztán jött Jessica Alba, aki azt állította, hogy fűzőt kell viselni, mert attól fogyni lehet, legalábbiső így nyerte vissza a szülés utáni alakját. Azóta persze folyamatosan jönnek az újabb és újabb csodamódszerek, de ne felejtse a legbiztosabb módszer, ha egészségesen étkezik és próbál aktívan élni.
