Elsőszülött lány? Nem csoda, hogy kövér.

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Még egy ok, amiért érdemes irigyelnie a kishúgát - legalábbis kutatók szerint. Az okokat még keresik.

Gondolta volna, hogy a születési sorrend is befolyásolja a felnőttkori súlyunkat? Kutatók szerint igen, ráadásul az elsőszülött lányok járnak a legrosszabbul – olvasható a Daily Mailen.

A szakemberek 13400 nőkből álló testvérpár adatait vizsgálták és arra jutottak, hogy a nővérek átlagosan 29 százalékkal gyakrabban rendelkeztek túlsúllyal és 40 százalékkal több esetben elhízottak mint a fiatalabb testvéreik. A jelenség a terhesség alatt is hasonló: egy kutatás során 1991 és 2009 között terhes svéd nőket vizsgáltak: amikor tíz illetve tizenkét hetes terhesen megmérték őket, az elsőként született nők átlagosan 0,57 kilogrammal voltak nehezebbek, mint azok, akik másodikként jöttek a világra. Ez pedig azt jelenti, hogy az egyébként semmit sem mérő BMI-jük 2,4 százalékkal volt magasabb.

Bár arra nem jöttek rá, hogy mi okozza ezt a jelenséget, az új-zélandi és az uppsalai egyetemek tudósai azt is észrevették, hogy az adatgyűjtés 18 éve alatt folyamatosan nőtt az átlagsúly mégpedig évenként úgy 0,1 kilogrammal. A magyarázat egyszerű: mivel a családok az évtizedek során egyre inkább zsugorodnak (mind kevesebb család vállal kettőnél több gyereket), így manapság az emberek nagyobb százaléka elsőszülött, mint régen, és mivel ők hajlamosabbak az elhízásra, ez felnyomja az elhízási rátát.

Ha ez nem lenne elég, a szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy a túlsúly mellett sokkal inkább kell számolniuk egészségügyi problémákkal (például cukorbetegséggel vagy magas vérnyomással) azoknak, akik elsőként érkeztek meg a családba, mint azoknak, akik később. Ja, és hasonló, de a másik nemmel foglalkozó kutatások alapján a férfiak sem lélegezhetnek fel, a fivérek között is kimutatható ez különbség, és persze náluk az elsőszülöttek küzdenek inkább túlsúllyal. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.