Talán még bele sem gondolt, hogy mikor és hogyan tudná megtisztítani az agyát a napközben felgyülemlett anyagcseretermékektől, pedig egyáltalán nem nehéz feladat, még csak nem is fájdalmas és kellemetlen, hiszen egyszerűen csak aludni kell hozzá. Viszont nem mindegy, hogy milyen alvópozíciót választ! A Journal of Neurosciense-ben pulikált új kutatás szerint az oldalfekvés a leghatékonyabb, hogy megelőzze az Alzheimer-kór és egyéb neurológiai betegségek kialakulását.
Az agy-gerincvelő folyadék alapvető feladata az agy mechanikus sérülésektől való védelme, ráadásul az összetételéből számos betegségre lehet következtetni. Az agykamrában termelődik, majd a vénás keringésbe kerül, közben anyagcseretermékek gyülemlenek fel benne. A kutatás szerint a szervezet alvás közben tisztítja ezt a leghatékonyabban, főleg ha oldalfekvésben alszik.
Maiken Nedergaard professzor, a kutatás egyik vezetője szerint az oldal-pozícióban történő alvás jótékony hatása nem csak az embereknél figyelhető meg. "Az oldal-pozíció az egyik legnépszerűbb alváspóz az embereknél, de a legtöbb állat, még a vadon élők is így alszanak. A megfigyeléseink alapján ez a pozíció a legjobb ahhoz, hogy a napközben felgyülemlett anyagcseretermékeket a szervezet kitisztítsa a gerincvelő folyadékból" – mondta Nedergaard. A kutatás arra is rávilágított, hogy a demencia több típusát hozták összefüggésbe alvási rendellenességekkel, ráadásul az Alzheimer-kór alatti memóriavesztés tüneteit is sikerült összefüggésbe hozni az alvási nehézségekkel.
A kutatók az agy tisztító funkcióját vizsgálták egereken, amik egy része háton aludt, de voltak, amik hason és olyanok is, amik oldalfekvésben. Közben figyelték a glimfatikus rendszert és az adatok elemzése során azt figyelték meg, hogy oldalfekvésben volt a leghatékonyabb az agy-gerincvelő folyadék tisztulása. "Úgy gondoljuk, hogy az alvásminőségen túl az alvás pozíciójának is nagy szerepe van abban, hogy az elhasználódott anyagcseretermékek, köztük az agyi protein hatékony kitisztulása segíthet elkerülni több neurológiai betegséget" – mondta a kutatás másik vezetője, Helene Benveniste professzor.
