Kerülje a túl sok finomított szénhidrátot, a konzerv helyett pedig fagyasztott gyümölcsöt vegyen. Az még néha a frissnek tűnőnél is jobb. Van még!
Jobb esetben mindenki megtanulta odahaza gyerekkorában, hogy a reggeli nagyon fontos, de felnőttként hajlamos erre legyinteni az ember, és bőséges ebéddel kárpótolja magát a kimaradt korai étkezésért. Pedig a reggelit tényleg nem érdemes kihagyni, ahogy a mesterséges édesítőszereket is jobb inkább kerülni. A Daily Mail gyakran ismételt kérdéseket gyűjtött össze, és egyértelmű válaszokat csikartak ki rájuk a téma szakértőitől.
1. Konzerv vagy fagyasztott gyümölcs?
Ha eddig automatikusan a konzervgyümölcsök, -zöldségek után nyúlt a boltban, amikor nem talált frisset vagy esetleg valamilyen mixre volt szüksége, akkor változtatnia kell ezen a szokásán. Hogy miért? Hát ezért: „A konzervételek gyakran tartalmaznak nehézfémeket, így alumíniumot, kadmiumot, ólmot vagy higanyt is. Különösen veszélyesek lehetnek az egészségre a konzervhalak, -paradicsomok, illetve más savas ételek, amelyekben sokkal több nehézfém fordulhat elő” - állítja Michaela Vagnini, a Nature's Plus táplálkozási szakértője.
A szakértő arra is felhívja a figyelmet, hogy a szuperekben, hiperekben kapható zöldségek és gyümölcsök gyakran hetekig kallódnak a nagykereskedőknél, forgalmazóknál, míg eljutnak a vásárlókhoz. Így nem túlzás azt állítani, hogy bizonyos esetekben jobban járunk a fagyasztott gyümölcsökkel, azokat ugyanis általában még frissen teszik el, és a legtöbbjük tartalmazza a legfontosabb tápanyagokat. Ugyanakkor ha teheti, vegyen organikus élelmiszereket, azok már hivatalosan is egészségesebbek.
2. Sovány tej vagy teljes tej?
A sok zsír rossz, nagyon rossz. De et mindenre igaz? A tejre például nem feltétlenül – mondta a Daily Mailnek a NutriCentre táplálkozástudósa, Katy Mason. Mivel a teljes tej (legalább 3,5 százalékos zsírtartalom) több zsírt tartalmaz, ezért sokan egészségtelenebbnek is hiszik, és inkább a sovány tejet választják (legfeljebb 0,5 százalékos zsírtartalom), noha a zsírban oldódó vitaminok felszívódását kifejezetten segíti, ha magasabb zsírtartalmú ételeket, italokat fogyasztunk.
„Bár sokan úgy hiszik, elsősorban a zsíros étele és -italok fogyasztása okolható a hízásért, gyakran nem ez a fő ok, sokkal inkább a cukros és magas keményítőtartalmú ételek hibáztathatóak érte" – magyarázta a kutató, és kampányolva még kicsit a teljes tej mellett. Hozzátette, a zsírtól hamarabb alakul ki bennünk teltségérzet és ez egy darabig el is tart, így nem kívánunk újabb kalóriákat, szemben azzal, amikor sovány tejet fogyasztunk. A lényeg mindenesetre az, hogy rettegni semmiképpen nem kell a teljes tejtől.
3. Cukor vagy mesterséges édesítőszerek?
Mint ahogy az az előbb is kiderült, a zsír közel sem akkora ellenség, mint a cukor. Így gondolja ezt dr. Marilyn Glenville is, az Egyesült Királyság egyik legismertebb táplálkozástudósa is. Mert ugye ott az a rengeteg üres kalória (nagy energiatartalom, elenyésző tápérték), a hízás, ami felboríthatja az ösztrogéntermelést és így a hormonegyensúlyt. Ráadásul minél több cukrot eszünk, annál több inzulint szabadít fel a szervezetünk, és annál inkább sóvárgunk a cukor után.
Nem csoda hát, ha ön ezeket szem előtt tartva inkább a mesterséges édesítőszerek után nyúl. Csakhogy a szakértő egyértelműen azt javasolja: inkább ne tegye, a cukor ugyanis még mindig nincs olyan káros, mint a mesterséges édesítő. „Ezeket az édesítőket kapcsolatba hozták már a hangulatingadozásokkal és a depresszióval, és azt is kimutatták már, hogy azok, akik rendszeresen fogyasztanak mesterséges édesítőszereket, hajlamosak a hízásra. Hogy miért? Azért, mert az emésztésük lelassul, viszont megnövekszik az étvágyuk" – magyarázta. Ha egy étel vagy ital csomagolásán azt olvassa: „alacsony cukortartalom", „diétás", akkor az biztosan tartalmaz mesterséges édesítőt.
Ha nagyon sóvárogna valami édes után, a szakértő azt javasolja, egy kis fahéjjal ízesítse a natúr joghurtját vagy a zabkásáját.
4. És mi a helyzet a finomított szénhidráttal?
A finomított szénhidrátban gazdag ételek, mint a fehér kenyér, a tészta, meg úgy általában a fehér lisztből készült ételek nem sok értékes tápanyagot tartalmaznak, a feldolgozás során ugyanis épp a hasznos összetevőket (rostokat, növényi olajokat) távolítják el belőlük „Ezek a szénhidrátok gyorsan lebomlanak, és glükózzá alakulva a vérbe áramlanak. Így gyakorlatilag hasonló hatást érünk el a fogyasztásukkal, mintha cukrot ennénk" – magyarázta Shona Wilkinson, a NutriCentre vezető táplálkozástudósa a lapnak.
Márpedig, mint tudjuk, a cukor okolható a leginkább az elhízásért, valamint a cukorbetegség kialakulásáért. „Függőséget is okozhat, az emberek egyre többet és többet akarnak fogyasztani belőle, ráadásul a fizikai állóképességen sem segít, és hangulat-, valamint viselkedésbeli problémákhoz is vezethet."
5. Ha valami alacsony zsírtartalmú, akkor jó?
Nem feltétlenül. Sharon Morey, a QuestVitamins táplálkozástudósa szerint az alacsony zsírtartalmú gyakran csak annyit jelent, hogy a normál zsírtartalmú ételből eltávolítják a zsír nagyobb részét, felütik viszont egy kis mesterséges ízesítővel, édesítőszerrel és adalékanyagokkal, hogy pótolják az ízt, amit a zsír eltávolításával elveszítenek. Persze, vonzónak tűnik a zsírszegény változat egy-egy termékből – de ilyen áron is?
5. Margarin vagy vaj, mindegy, de a sok transz-zsírsavat kerülje!
Korábban hidrogénezéssel érték el, hogy a növényi olajok szilárd, kenhető formában hasznosíthatóak legyenek, és így tele voltak transz-zsírsavakkal, ezeket pedig gyakran teszik felelőssé például a szívinfarktusért, valamint negatívan hatnak a koleszterinszintre és a keringési problémák előidézésben is szerepük lehet. Transz-zsírsav számos gyorskajában, csipszben vagy kekszben is megtalálható, nagy mennyiségű fogyasztásuk kerülendő. Azt azért jó tudni, hogy egy ideje egészen biztosan nem kerülhetnek fel olyan margarinok a boltok polcaira, amik a 2g transzzsírsav/100g zsírtartalom határértéket meghaladják, ezt a mennyiséget ugyanis egy rendeletben szabták meg, úgyhogy olyan nagyon nem kell aggódni.
7. Reggeli vs. brunch (azaz reggeli és ebéd egyben)
Bármennyire is vonzó egy jó bőséges étkezésben letudni a reggelit és az ebédet (azaz bruncholni), a szakértők szerint nem túl jó ötlet kihagyni az első, korai evést. „Ha napközben hat-kilenc órát úgy töltenénk el, hogy egyáltalán nem eszünk semmit, akkor iszonyú éhesek lennénk. De hát éppen ez történik éjjel, míg alszunk. Ha nem reggelizünk ébredés után nem sokkal, akkor ez a böjt akár további órákra kitolódhat" – magyarázta Cassandra Barns, a NutriCentre táplálkozástudósa.
„Ez persze hasznos is lehetne, hiszen az emésztőrendszer is kap pár nyugodt órát, csakhogy ha ennyire kitoljuk az étkezést, akkor nagyon könnyen túlehetjük magunkat, amikor végre leülünk az asztalhoz. Arról nem beszélve, hogy ilyenkor hajlamosabbak vagyunk cukrosabb ételeket fogyasztani, hogy azonnal kapjunk egy adag energialöketet" – tette hozzá. A reggeli kihagyása miatt megeshet az is, hogy még késő este is jóval több kalóriát viszünk be a szükségesnél. Pedig pont akkor kellene csak igazán vigyázni, mert az aztán már nem energiává, hanem zsírrá alakul. „A kutatások szerint azok, akik rendszeresen reggeliznek, könnyebben tartják a súlyukat nagyjából azonos szinten, szemben azokkal, akik kihagyják a reggelit." Meggyőztük? Akkor hajrá, reggelizzen!
