A fiatalok bármilyen problémával fordulhatnak a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonalához, az önkéntesek meghallgatják őket. De mi kell ahhoz, hogy valaki segítő legyen?
Elfogadni az első párkapcsolat végét, beilleszkedni egy új közösségbe, megbékélni egy átlagostól eltérő szexuális irányultsággal, abúzust átélni, gyászolni vagy önsértés miatt szenvedni – ezek az események még felnőttként is megterhelőek, hát még gyerekként. A kamaszok ezekben a helyzetekben ráadásul annyira megijedhetnek, hogy gyakran nem mernek segítséget kérni a közvetlen környezetüktől, ám szívesen beszélgetnek megértő idegenekkel. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelkisegély-vonalának önkéntesei is közéjük tartoznak – de mivel keresik meg őket és mi kell ahhoz, hogy valaki segítő lehessen? Ennek jártunk utána.
Ezért csörög a telefon
„Egy átlagos napon 150 hívást fogadunk az ország minden részéről, de leveleket és chat megkereséseket gyakran kapunk a határon túlról is – elsősorban a tizenévesektől, de egyre több kisiskolás és huszonéves is fordul hozzánk segítségért. A rosszkedvű napoktól kezdve a magányon át a családon belüli erőszakig bármilyen problémáról beszélgethetnek velünk" – kezdi a bemutatást az alapítvány szakmai vezetője, Reményiné Csekeő Borbála pszichológus. Ő úgy véli, már a meghallgatás is sokat segíthet egy-egy helyzetben, ugyanis gyakran csak addig tűnik az teljesen kilátástalannak, amíg egyedül kell szembenéznünk vele.
„A gyermek- és ifjúsági telefonszolgálatnál dolgozó önkéntesek meghallgatnak, beszélgetnek és együtt gondolkodnak a megkeresővel. A legtöbb konzultációs beszélgetés valamilyen kapcsolati problémáról szól: szakított velem a barátnőm, csalódtam a legjobb barátomban, összevesztem a szüleimmel stb. Ilyenkor az első lépés az emocionális támogatás, a hívó aktuális érzelmeinek kimondatása, elfogadása és megvizsgálása. Utána lehet felderíteni, hogy pontosan mi is történt, mik az előzmények és a lehetséges forgatókönyvek a folytatásra. Együtt végiggondoljuk, hogy min tud a megkeresőnk változtatni, mi az, ami nem rajta múlik, egyáltalán mit szeretne ő az adott kapcsolatban, miben nem szeretne engedni és miben tudna kompromisszumot kötni. Sokszor a téma egy veszteség, valami vagy valaki gyászolása, amikor nincs helye a megoldáskeresésnek, de az együttérzésünkkel segíthetünk elhordani a terheket. Előfordul, hogy konkrét veszélyhelyzetből vagy veszélyeztető körülmények közül keresik fel a lelkisegély-vonalat. Ha felmerül a bántalmazás, elhanyagolás, bárminemű visszaélés kérdése, akkor a hívó féllel együtt átgondoljuk, hogy mi legyen az első lépés a változás felé. Szeretnénk bátorítani az aggódó felnőtteket, a szülőket és a pedagógusokat is, hogy ha bármilyen nevelési, gyermekvédelmi – vagy gyerekjogi kérdésben elbizonytalanodnak és tanácsra van szükségük, keressenek fel minket. Abban is tudunk segíteni, hogy konkrét változások induljanak el egy családban vagy valaki a megfelelő szakemberrel kerüljön kapcsolatba" – magyarázta a szakértő a Díványnak.
A gyerekek jók, csak néha rosszabb helyzetbe kerülnek
A Kék Vonal negyven önkéntese közt van egyetemi hallgató, volt közgazdász anyuka és olyan ügyelő is, aki néhány hónapos külföldi munka után visszatért a csapatba. „Sajnos egyre több a nehézségekkel küzdő család, ahol a gyerekekre már alig jut idő, ezért fontos, hogy legyen olyan fórum, ahol együttérzést kapnak a fiatalok, nem ítélik el őket, mindenféle kényes témáról névtelenül beszélhetnek, és ha szükséges, segítséget is kapnak. Többnyire telefonhívásokat fogadok, de részt veszek iskolalátogatáson is, ahol interaktív módon mutatom be a lelkisegély-vonal tevékenységét. Kíváncsi, határozott és empatikus embernek tartom magam, aki – ha a helyzet engedi – egy kis humorral is igyekszik oldani a feszültséget – mondta a Díványnak egy nyugdíjas hölgy, aki kilencedik éve dolgozik önkéntesként a Kék Vonalnál.
Gyakran nemcsak az időhiány okoz problémát a családokban, hanem számos olyan téma is akad, amit ciki megbeszélni a szülőkkel – a barátokkal, barátnőkkel meg mondjuk nem lehet, mert épp róluk van szó – jegyezte meg egy férfi egyetemi hallgató, aki lassan két éve erősíti az alapítvány csapatát.
Akad olyan segítő is, aki a gazdaság világa után döntött úgy: szeretne valami olyannal foglalkozni, ami nemcsak a cégeknek, a tulajdonosoknak, hanem az embereknek, a társadalomnak is hasznos. „Azért a Kék Vonalat választottam, mert hiszek abban, hogy a gyerekek alapvetően jók, csak néha rossz helyzetbe kerülnek. Nyitottan állok hozzájuk, bármivel is keresnek meg, nem ítélkezem és közben én is nagyon sokat tanulok tőlük, róluk, a világról és önmagamról is. A kislányom megszületése óta az Emil szolgáltatás keretében válaszolok a gyerekek leveleire, általában heti 3-4 órában. Azt vettem észre, hogy írásban a kamaszok még őszintébben feltárják lelki világukat, mint egy-egy beszélgetés alkalmával" – mondta el a Díványnak a közgazdászból gyógypedagógussá lett családanya.
Segítőnek lenni persze nem könnyű, vannak nehezen letehető történetek: „gyakran olyan sorsokkal szembesülünk, amikről jobb lenne nem tudni, olyan gondolatokat osztanak meg velünk a fiatalok, amikről fáj hallani, ennek ellenére önkénteseink higgadtan és felkészülten kezelnek minden helyzetet. Néha viszont nekünk is nehéz megélni a tehetetlenséget és a támogatás korlátait" – jegyezte meg a szakértő. „Az anonim működés megnehezíti, hogy a gyerekek sorsát hosszabb távon követni tudjuk, ezért kevés a visszajelzés és soha nem lehet előre tudni, hogy kiről hallunk újra, de azért vannak vissza-visszatérő hívóink is. Mivel azonban a rendszeres telefonbeszélgetések sem pótolhatnak egy személyes terápiát, ezért azoknak sokszor az a célja, hogy a megkeresőnk belássa, szakember segítségére van szüksége" – tette hozzá.
Ki lehet önkéntes?
Az alsó korhatár a betöltött huszadik életév, de a kornál fontosabb, hogy legyen a jelentkezőnek egy érett, teherbíró személyisége, hogy ő maga ne legyen benne aktuálisan az önálló életkezdéssel, leválással vagy továbbtanulással kapcsolatos problémák sűrűjében. A felső korhatár nincs megszabva, de előnyt jelent, ha a leendő ügyelőhöz közel áll a fiatalok világa, ismeri a kamaszokat, érti a nyelvüket, van rálátása a tizenévesek problémáira és jellemző élethelyzeteire.
„A legfontosabb talán a türelem és az őszinte érdeklődés a kamaszok iránt. Ezen kívül jó, ha az ügyelő képes megtartani a krízisben lévőket is, ha elég érzelmi tartaléka van, amiből adni tud. A segítő kommunikáció sok eleme tanulható, de egy alapvetően nyitott, toleráns és empatikus személyiség elengedhetetlen alap” – mondta a Kék Vonal vezetője. „A jelentkezést nem kötjük végzettséghez, előzetes munkatapasztalathoz, hiszen a személyiségjegyek és a motivációk sokkal fontosabbak. Legfőbb eszközünk a hallgatás, a figyelem, esetleg néhány jó kérdés, ami nem mindenki stílusához, habitusához illik” – fűzte hozzá a szakértő.
A képzés menete
„Az önkéntesképzések alapja a segítő kommunikációs eszköztár elsajátítása és fejlesztése, amikor rengeteg szempontot és lehetséges helyzetet kivesézünk: Mi segít, hogy valóban figyelni tudjak? Hogyan kérdezzek? Mit tegyek tanácsok osztogatása helyett? Mi a teendő, ha a gyerek veszélyben van? Hogyan építhető fel a bizalom? stb. A képzés fontos része a konkrét ügyeletadás, amit az első hónapokban tapasztalt ügyelők kísérnek, segítenek és az ő állandó visszajelzéseik, az általuk nyújtott konzultációs felület segít eljutni az önálló ügyeletadásig. Nagyon fontos a megfelelő önismeret és a tizenévesek életében hangsúlyos témákban (jogi ismeretektől a szexualitás kérdéséig) való konkrét tárgyi tudás, ezért a felkészülés nem ér véget a kommunikációs technikák tudatosításával. Kiscsoportos továbbképzések keretében folyamatos, többszintű és összetett fejlődést biztosítunk az önkéntes ügyelők számára” – magyarázta Reményiné Csekeő Borbála.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Lelkisegély-vonalának elérhetősége: 116 111
Ha kedvet kapott a fiatalok lelki támogatásához, még pár napig jelentkezhet a Kék Vonal következő képzésébe, amit április 24-én egy interaktív workshop vezet be.
