Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A tanulás és az emlékezés is nehezebben megy, ha felborítja teste természetes ritmusát.
Rutinos diétázók hallhatták már eleget, hogy lefekvés előtt 3 órával nem szabad (nehezet) enni. Egy friss kutatásból most az is kiderült, hogy az éjszakai falatozások nemcsak a plusz kilókra, de az agyunkra is hatással vannak. Tudosók a testünk belső óráját vizsgálva arra jutottak, hogy ha "rossz időben" eszünk (mondjuk akkor, már aludnunk kéne), az megzavarhatja a tanulási és emlékezési képességeinket.
Oké, igazából nem a mi biológiai óránkat, hanem az egerekét figyeltek meg, de a Kalifornia Egyetemen dolgozó Christopher Colwell szerint az általános következtetések ugyanúgy igazak az emberre is. Azaz hiába állnak manapság az élelmiszerek a nap 24 órájában rendelkezésünkre, fontos szem előtt tartani, hogy a testünket a biológiai óránk szerint kell táplálni annak érdekében, hogy egészséges maradjon. "Azt hisszük, hogy a napi ciklusunkat bármikor megváltoztathatjuk, és akkor ehetünk, amikor csak szeretnénk. Az igazság azonban az, hogy a szervezetünk nem így működik: szükségünk van a napi rutinra." – magyarázta Colwell a TODAY-nek.
A cirkadián ritmus a felelős
A cirkadián ritmus 24 órás ciklusokat követ és szinte mindenért felel, ami a testünkben zajlik – a viselkedésünktől kezdve, a hormonok felszabadításán át egészen addig, hogy mikor jön el az alvás ideje. "Ha ezt az alvás-ébredési rutint megszakítjuk, az rosszat tesz az egészségünknek - annyira, hogy akár a cukorbetegség kialakulásához vagy immunrendszer-zavarokhoz is hozzájárulhat" – állítja Colwell. Az egészségünkön túl a cirkadán ritmus felborulása a kognitív funkciókra - főleg a tanulási és emlékezeti folyamatokra - is hatással van. Körülbelül annyira, mintha mondjuk 12 óra repülés után, jetlaggel próbálna megoldani gondolkodást igénylő feladatokat.
Éppen ezért okoz gondot az éjszakai evés, ami legalább akkora károkat okoz a kialakult rendszerben, mint amilyeneket egy kiadós kardió okozna lefekvés előtt. Közép-európaiként egyébként elég szerencsések vagyunk: a "legnagyobb" étkezésünk általában az ebéd, amit a nap közepén fogyasztunk el.
A kísérletben Colwell és társai az egerek egy részének simán megengedték, hogy akkor egyenek, amikor szeretnének, míg a másik csoportban lévő rágcsálók csak az alvásidejük alatt ehetett. Minden kisállat ugyanannyi ételt evett és ugyanannyit aludt – a különbség annyi volt, hogy a két csoport mindezt a nap különböző időszakában tette.
Néhány hét után az egereket tesztelték: például megtanították őket arra, hogy bizonyos hangjelzés elektrosokkal párosul. Kiderült, akik akkor ettek, amikor aludniuk kellett volna, nehezebben emlékeztek a tanaultakra, küzködtek az új tárgyak felismerésével, és az agyuk tanulásért és memóriáért felelős területén, a hippokampuszban is mérhető változásokat lehetett felfedezni. "Egy párhetes nyaralás még nem okoz gondot. Viszont ha olyan munkakörnyezetbe kerül, ahol a belső órát számos dolog megzavarja, akkor elkezdődnek a problémák" – magyarázta Colwell, aki hamarosan publikálja a tanulmányát. Nem irigyeljük a több műszakban dolgozókat: ők gyakrabban tapasztalnak fáradtságot, depressziót, de még rákot és szív- és érrendszeri panaszokat is.
Már ez is bőven elég érv az éjjeli étkezéssel szemben, de a kutatásból az is kiderült, hogy az éjszakai evés tényleg szorosan összefügg a súlygyarapodással. Na meg a refluxszal is.
