Ezért fáj depressziósként jobban az elutasítás

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

35 emberen végeztek agyi CT-t, a beteg embereknél az öröm sem tartott olyan sokáig.

Egy friss kutatás szerint a depressziós emberek az átlagnál tovább szenvednek, ha társaik elutasítják őket – méghozzá azért, mert az ő agyuk a a kirekesztérsre kevesebb természetes fájdalomcsillapító termelésével reagál.

"Minden nap veszünk részt kellemes és kellemtlen interakciókban.Vizsgálatunkban arra jutottunk, hogy ezekben a helyzetekben - feltételezhetően a belső ópiát rendszer módosult működése miatt -  a depressziós személyek érzelemszabályozási képessége nem megfelelő. Ez a jelenség állhat egyébként annak hátterében is, hogy a depresszió hajlamos egy adott embernél elnyúlni és visszatérni." – mondta dr. David Hsu, a kutatás vezetője.

Mi az a belső ópiát rendszer?

Ahogy egy korábbi, vonatkozó cikkünkben is írtuk, a fájdalom érzésének szabályozásában szerepet játszó belső ópiát rendszer a fizikai, és a szociális fájdalom (például a társaktól való különválasztás) esetében is képes befolyásolni, hogy valójában mennyire rossz nekünk. Kellemetlen szociális interakciók során jobb kedvre derít, pozitív tapasztalatok után fenntartja a hangulatunkat. (Az endogén ópiátok a morfiumhoz hasonló, de a szervezetünk által termelt fehérjék, amik az idegsejtek közötti kommunikációban vesznek részt.)

 A depresszió és az elutasítás

A vizsgálat során 35 emberen végeztek el agyi CT-t – közülük 17-en depressziósak voltak. Az alanyoknak különböző profilok közül kellett kiválasztaniuk, hogy kivel randiznának, majd utána közölték velük, hogy az illető elutasította őket. A depresszióban nem szenvedő emberek agya természetes fájdalomcsillapítókat (ópiátokat) bocsátott ki válaszul, míg a betegségben szenvedőké csak sokkal kisebb adagot termelt a fehérjékből.

Fotó: University of Michigan

(A képen a sárga és a piros területekkel jelezték a termelődés helyét.) Érdekes eredmény volt az is, hogy a visszautasítás után a depressziósok sokkal kisebb érdeklődést mutattak az iránt, hogy másokkal is megismerkedjenek. "A közösségi stresszorok fontos szerepet játszanak a betegségek, például a depresszió, a szorongás vagy más neuropszichiátriai esetek javulásában vagy rosszabbodásában" – állapította meg dr. Jon-Kar Zubieta, a tanulány egyik szerzője.

A depresszió és az elfogadás

A kuatók azt is vizsgálták, vajon hogyan reagálnak a depressziós emberek akkor, ha a kiválasztott randipartnerük igent mond. Az egyik meglepő reakció részükről az volt, hogy ugyanolyan boldognak és "elfogadottnak" érezték magukat, mint az egészséges társaik. De csak eleinte. Sajnos a betegségben küzdő embereknél ez az érzés nem tartott sokáig. "Természetesen mindenki máshogyan reagál a társas környezetére. Annak érdekében, hogy megértsük, vajon kikre is vannak legnagyobb hatással a közösségi stresszorok, meg kell vizsgálnunk a gének, a személyiség és a környezet agynak az elfogadás és az elutasítás során bekövetkező ópáittermelő képességére gyakorolt hatását.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

mzd
mzd
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?