Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Új kutatások szerint a testsúlyért vagy a genetikai eredetűnek hitt Crohn-betegségért valójában a születés során szerzett anyai eredetű baktériumok a felelősek.
A tudomány korábban kész tényként kezelte, hogy a súlyunkat vagy viselkedésmintánkat befolyásoló baktériumokat születésünk után, a külső világból szerezzük be. Újabb vizsgálatok során azonban felfedezték, hogy létezik olyan rendellenesség, ami az anyai szervezetben lévő kórokozók hatására öröklődik.
Tavaly első ízben sikerült brit kutatóknak közvetlen bizonyítékot találni arra, hogy az öröklött emésztőrendszeri baktériumok befolyásolják testsúlyunkat, a Washingtoni Orvostudományi Egyetem új kutatása szerint pedig fennáll a lehetősége, hogy a születés során az anya által átadott bakteriális DNS felelős bizonyos betegségekre való fogékonyság kialakulásáért.
Erre az érdekes felismerésre egérkísérletek segítségével jöttek rá, amelyek eredményei szerint bizonyos, a nőstény egerek bélrendszerében lévő baktériumcsoportok az utódok szervezetébe kerülve a szülőéhez hasonló rendellenességet okoznak.
- A baktériumok kolonizációja az anyaméhben kezdődik, de az újszülöttek általában a szülőcsatornán áthaladva gyűjtik be a kórokozók nagy részét.
- Az emberi testben élő legtöbb baktérium hasznos számunkra, mivel elősegítik többek között a hormon- vagy a vitamintermelést.
A gyulladásos bélbetegségek - mint a Crohn-betegség - az IgA nevű antitest (a kórokozók elpusztításáért felel) alacsony szintje miatt alakulnak ki. Eddig úgy vélték, hogy ez a rendellenesség a gének által öröklődik a szülőktől. Megfigyelték azonban, hogy a genetikailag kezelt, alacsony IgA-szintű egereket egészséges társaik mellé helyezve néhány hét után valamennyi állat antitestszintje alacsony lett. Ráadásul az egerek szaporítása után az alacsony IgA-szintű nőstény állatok utódaiban is ugyanannyira alacsony szintjét mutatták ki az antitestnek.
Végül a kutatók rájöttek, a különös jelenségért a Sutterella nevű baktérium felel, ami a kísérleti állatok székletén keresztül terjedve gátolta az antitest megfelelő szintjének kialakulását, és a nőstény egerek utódainak bélrendszerében is ugyanilyen rendellenességet okozott.
A felfedezésnek köszönhetően a kutatóknak ezentúl egy új tényezővel, az anyától kapott mikrobiális DNS-sel is számolniuk kell, amikor arra keresnek választ, hogy az emberi és a bakteriális gének hogyan hatnak az egészségi állapotunkra.
