gének - Dívány

A szüleinktől, nagyszüleinktől örökölt gének sok mindent meghatároznak. Azt azonban kevesen tudják, hogy nem csak az örökölt gének írják az élettörténetünket. Felmenőink életmódja is óriási befolyással van arra, hogy milyen lesz az egészségi állapotunk. Sokakban nem is tudatosodik, egy-egy rossz szokás hosszú távon, több generáción keresztül is mennyire káros lehet.

A szemed többet árul el az egészségedről, mint azt valaha is gondoltad.

A válasz nem túl boldogító, legalábbis azok számára, akik nem nyerték meg a genetikai lottó boldogságért felelős különdíját.

A genetikai változásoknak az életünk hosszához is köze van, legyen szó emberről vagy éppen zsiráfról: de van összefüggés a testméret és az élettartam közt?

Már csecsemőkorban fontos szerepe van az étvágygéneknek, amik bizony nem egyformán működnek mindannyiunknál. Úgy tűnik, már egészen kis korban látszik, ki az, aki jobb evő, és ez a képességünk (vagy keresztünk) később sem válik köddé.

A tudósok szerint létezik egy gén, amelynek módosulása fokozhatja az agresszív, antiszociális viselkedést. De vajon mennyire felelhet a genetika a bűnözők által elkövetett erőszakos cselekedetekért?

A balkezesekről ma is rengeteg legenda és hiedelem él a köztudatban. Ezek többsége puszta kitaláció, azonban számos érdekes – és bizonyított – tény létezik, amelyek színesítik a balkezességről alkotott ismereteinket.

A génjeiden múlik, hogy a későn kelő, későn fekvő baglyok, vagy a korán talpon lévő pacsirták közé tartozol-e.

Újabb fontos szempont az emberiség kettéválasztására: van, akinek van kutyája, és van, akinek nincs. Svéd és brit kutatók most úgy találták, a gének határozzák meg, ki melyik táborba tartozik.

Harvardi kutatók egy féregfajta DNS-ét vizsgálták meg közelről, hogy rájöjjenek, miként képesek egyes állatok könnyűszerrel újranöveszteni elvesztett testrészeiket.

A tudomány már igazolta, hogy egyeseknek a génjeibe van kódolva az ital utáni sóvárgás. Egy friss kutatás azonban azt állítja, a rendszeres ivászat magukra a génekre is hatással van.

Egy új kutatás szerint az Epstein–Barr-vírus eredetű fehérjék aktiválnak bizonyos betegségeket okozó genetikai mutációkat.