Így regenerálódnak a giliszták

Olvasási idő kb. 2 perc

Harvardi kutatók egy féregfajta DNS-ét vizsgálták meg közelről, hogy rájöjjenek, miként képesek egyes állatok könnyűszerrel újranöveszteni elvesztett testrészeiket.

Az állatvilágban szép számmal akadnak olyan teremtmények, melyek bámulatos ügyességgel képesek regenerálni egyes sérült testrészeiket. A gyíkfélék például könnyen visszanövesztik leesett farkukat, a medúzák pedig akár azt is túlélik, ha félbevágjuk őket. A Harvard Egyetem tudósai egy nemrégiben publikált kutatásban – melyről a SlashGear számol be – férgeket vizsgáltak annak érdekében, hogy megtalálják ezen fantasztikus regeneratív képességekért felelős géneket.

Ki-be kapcsolódnak a regenerálódásért felelős gének

A kutatók a Hofstenia miamia elnevezésű csíkos féreg génállományát vették alaposabban szemügyre, mely testének jelentős részét képes pótolni egy esetleges sérülést követően. A kutatók sikeresen izoláltak egy nem kódoló DNS-szakaszt, mely az ún. early growth response (EGR) proteinek aktiválásáért felel. Ezek a gének számtalan különböző folyamatot irányítanak, pontosabban ki-be kapcsolják azokat az egyéb géneket, melyekre a féreg sejtjeinek a regenerációhoz szükségük van.

Képes regenerálni a sérült testrészét. Mi sem bánnánk, ha képesek lennénk erre
Fotó: Arterra / Getty Images Hungary

A kutatók szerint ezen DNS-szakaszok szorosan bele vannak kódolva a férgek sejtjeibe, arra várva, hogy a megfelelő alkalommal működésbe hozhassák a regenerációs folyamatban szerepet játszó, említett géneket. Jelen kutatás volt az első, ahol a tudósok képesek voltak egy teljes DNS-szekvencia izolálására a vizsgált féregfaj esetében. Megfigyeléseik alapján a féreg genomjának mintegy tizennyolcezer különböző szakasza megy keresztül valamiféle változáson a regenerációs folyamat közben.

Az igazán különleges nem az, hogy ezek a folyamatok ki-be kapcsolhatók, hanem hogy ezek a gének az emlősök esetében, sőt az embereknél is megtalálhatóak. A kutatók most arra szeretnének rájönni, pontosan mi váltja ki az említett gének aktivizálódását a férgeknél, és ugyanez a „trükk” miért nem működik a mi esetünkben. Vajon, ha sikerülne valamiképp az emberi génállomány megegyező szakaszait aktiválni, képesek lehetnénk a szuperhősökhöz hasonlóan villámgyorsan felgyógyulni a súlyos sérülésekből? Ez egyelőre természetesen még sci-fi kategória, de legalább most már a folyamat genetikai hátterét értjük.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.