Meg persze legyen bizonyítottan jó teljesítménye, és nem ártanak a kapcsolatok sem. Hazai kutatási eredményekről olvashatnak.
Azt már tudjuk, hogyan lehetünk boldogok a munkahelyünkön, vagy hogyan maradhatunk évtizedekig motiváltak a munkában, és olvastunk már olyan kutatásról is, ami szerint az a jó munkaerő, aki hajlamos mindent magára venni, akiben könnyű bűntudatot kelteni. De vajon mit gondolnak a témáról a hazai HR-esek?
Munkabírás, abban vagyunk jók
Egy kiválasztási tanácsadó cég, az Access Assessment Kft. munkatársai száz hazai, többségében százmillió forintos árbevétel feletti vállalat HR vezetőit kérdezték meg arról, hogy milyen is a magyar munkavállaló. Hát, leginkább munkabíró. A HR vezetők ugyanis erre a jellemzőnkre adták a legtöbb pontot, de jók vagyunk még a szakmai felkészültség és a csapatszellem terén is. Nem túl jellemző azonban az átlag magyar munkavállalóra a maximalizmus és a szakmai önképzés. A felmérésből úgy tűnik, hogy a konfliktusok kezelése szempontjából az átlag inkább a konfliktuskerülés mellett teszi le a voksát, egyébként inkább vagyunk nyugodtak, mint stresszesek, viszont a világhoz való viszonyulásunk egy kicsit inkább negatív. Nahát.
A HR-esek szerint egyébként bármilyen menő is a szakmai felkészültségünk, azért lenne még mit fejlődni benne, ahogy nem ártana gyakorolni a felelősségvállalást és a lelkiismeretességet sem. Ez utóbbiban mondjuk a nők általában magasabb pontszámot kaptak, ahogy kreatívabbak és a problémamegoldásban is jobbak a férfiaknál. A pasik ezzel szemben a szakmai felkészültségben és a versengésben taroltak, és egy hajszálnyival a munkabírás tekintetében is jobbnak tűnnek a nőknél.
Könnyen jön, könnyen megy
Az állásinterjún nyilván a legjobb formánkat akarjuk hozni, szóval a képességeinkre gyakran rá is teszünk egy lapáttal, de mint kiderült, ezzel nem vágunk át senkit. A HR-esek több, mint háromnegyede ugyanis pontosan tisztában van azzal, hogy az állásinterjún általában jobbnak mutatjuk magunkat a valóságnál. Az azonban, hogy valójában mennyire vagyunk alkalmasak egy munkára az esetek egy részében egész gyorsan kiderül, legalábbis erre utal, hogy a cégek 36 százalékánál nagyon magas a lemorzsolódás. A HR-esek ötöde számolt be például arról, hogy az új dolgozók 40 százaléka fél éven belül elbocsátásra vagy új munkakörbe kerül. Dr. Klein Sándor munkapszichológus, az Access Assessment Kft. ügyvezetője szerint egyébként a munkaerő-kiválasztás sokkal hatékonyabb lenne, ha a cégek használnák az ezt segítő tesztrendszereket. Ezek közül ugyanis ma már lehet találni aránylag olcsó és gyors de jó megoldásokat.
Egy jó vezető gyors
A HR-esek szerint a hatékony vezetéshez leginkább jó a problémamegoldó képesség kell, ezt követik a döntési és kommunikációs képességek és a munkabírás, de fontos az is, hogy valaki jól irányítson, legyen rugalmas és jó a helyzetfelismerésben. A felsővezetők kiválasztásában legfontosabb szempont elvileg a bizonyított teljesítmény, de a vállalati kultúrához való illeszkedés illetve a kapcsolatok is számítanak. Ráadásul ezek mind fontosabbak, mint az iparági gyakorlat. Dr. Klein Sándor szerint „a gyorsan változó üzleti környezetben felértékelődnek a helyzetekhez gyorsan alkalmazkodó, gyorsan döntést hozni képes, problémamegoldó, jó kommunikátor vezetők, akik a munkatársak megfelelő motiválásával végre is hajtják, amit elhatároztak.”
