Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tudja, hogy milyen hosszú egy átlagos nyelv és min múlik, hogy tudja-e pödörni? Most kiderül.
Minden nap használjuk, mégsem tudunk róla sokat és az a kevés ismeretünk, ami van, sem biztos, hogy megállja a helyét. A Huffington Post összeszedte az érdekesebb dolgokat a nyelvről.
1. Az átlagos nyelv 10 centiméter hosszú
Legalábbis akkor, ha a gégétől a nyelv hegyéig mérjük. A Guinness Rekordok Könyve szerint a világ leghosszabb nyelve is csak 10,1 centiméter – csak éppen ezt úgy mérték le, hogy a tulajdonosa, Nick Stoeberl kiöltötte a nyelvét és csak az ajkakon túlnyúló részt vették figyelembe. Az előző rekordernek sem kellett szégyenkeznie a maga 9,8 centiméterével.
2. Az ízlelőbimbók nem láthatóak
A kis dudorok a nyelven nem ízlelőbimbók, hanem ízlelőszemölcsök, és ezek hámján találhatóak meg az ízlelőbimbók. „Ízlelőbimbók nemcsak a nyelven vannak: előfordulnak a szájpad és a torok hátsó részén is. Az érzéksejteken parányi nyúlványok érzékelik a nyálban oldott anyagokat. Ha ízanyag ingerli őket, akkor az érzéksejtekben ingerület jön létre, amit az idegek az agykérgi ízlelőközpontba, és a hipotalamuszba vezetnek. Ez utóbbi a nyálelválasztással és az étvággyal is kapcsolatos" – írja a Wikipédia.
3. Több ezer ízlelőbimbónk van
A Woman's Day cikke szerint 2000-10 000 ízlelőbimbó található a nyelvünkön. Persze előfordul, hogy valakinek ennél is több van, ők ezért intenzívebben is érzékelik az ízeket. Dr. Nicholas Bower, a MedExpress egyik kerületi orvosigazgatója elmondta, az ilyen emberek nem szeretik a zöldségeket, mert számukra keserűek, és a nagyon édes süteményeket is kerülik. És hogy ön közéjük tartozik-e? Dr. Linda Bartoshuk szerint ezt egyszerű kideríteni: cseppentsen kék ételfestéket a nyelvére és nyeljen párszor. Ha a nyelve inkább rózsaszín, mint kék, akkor sok gomba alakú szemölcse van, és a szuperízlelők közé tartozik. Az ízlelőbimbók életciklusa 10-14 nap, persze, ha valami nagyon forrót eszünk, akkor ennyi ideg sem bírják. A korral egyébként nem romlik az ízlelés, viszont a menopauza után a nők a keserűt már nem érzékelik annyira.
4. Nemcsak egyes területeken érezzük az alapízeket
Korábban úgy gondolták, hogy édeset csak a nyelv hegyén, sósat a nyelv elejének két oldalán, savanyút az e mögötti sávon, keserűt pedig hátul érzékelünk. D. P. Hanig német tudós 1901-ben publikálta kutatásait, és hetven évnek kellett eltelnie, hogy kiderüljön, valami nem stimmel az íztérképpel. Virginia Collings egyetértett a német kutatóval abban, hogy a nyelv adott területei nem egyformán érzékelik a négy alapízt, de az ő vizsgálatai szerint a különbség elhanyagolható. Ha nem hiszi, tegyen egy kis sót a nyelve hegyére, ahol elvileg csak az édes ízt kellene érzékelnie.
5. A nyelvpödrés nem csak genetika
Ha az öröklődésről van szó, sokan példálóznak ezzel a képességgel, ám a valóság kicsit árnyaltabb, a genetikusok szerint ugyanis más tényezők is befolyásolják, hogy megy-e valakinek ez a mutatvány. Máskülönben hogy lehetne, hogy a gyerekek, akik korábban nem voltak képesek rá, egyszer csak ügyes pödrők lesznek. Egy japán kutatás szerint míg a 6 és 7 éves gyerekeknek csak az 54 százaléka tudta a trükköt, addig 12 évesen már a 76 százalékuk birtokában volt ennek a képességnek. A tudósok szerint egyébként az emberek 65-81 százaléka tudja pödörni a nyelvét, köztük arányaiban több a nő. Ráadásul vannak, akik csak egy kicsit tudnak pödörni, így nem annyira könnyű eldönteni, hogy melyik csoportba is tartoznak.
6. Nem ez a legerősebb izom
Ugyan nagyon hajlékony, és nélküle nem tudnánk beszélni vagy enni, erőben nem verhetetlen, az állkapocs izmai sokkal nagyobb nyomást tudnak kifejteni, a szívizom sokkal többet dolgozik és így tovább. És ez nem minden, a nyelv valójában nem egy izom, hanem nyolc – vannak belső, valamint külső nyelvizmok is. Stephen Tasko, a Nyugat-Michigani Egyetem munkatársa szerint mint a legtöbb izmot, úgy a nyelv izmait is lehet erősíteni, és a gyakorlatok segíthetnek azokon, akiknek problémái vannak a nyeléssel egy stroke miatt, sőt, egyesek szerint bizonyos beszédhibáknál is hatásos lehet. Persze ezek igazolásához további vizsgálatokra van szükség.
7. A színe betegségeket jelez
Ha valakinek túl vörös és durva a nyelve, akkor az azt jelenti, hogy nem termelődik elég nyál, ami vérnyomáscsökkentő és allergia ellen szedett gyógyszerek mellékhatása is lehet. Ha fehér foltok jelentkeznek rajta, akkor szájpenészre is gyanakodhat. Ha pedig simább, mint általában, akkor lehet, hogy több vasat, folsavat vagy B12 vitamint kellene bevinnie a szervezetébe. Természetesen a különböző ételek és italok is elszínezhetik a nyelv felületét, ilyen például a kávé vagy az ételszínezéket tartalmazó édességek.
8. A túlsúlyos embereknek a nyelve is nagyobb
A Pennsylvania Egyetem kutatása szerint az alvási apnoéval, vagyis légzészavarral küzdő túlsúlyos embereknek sokkal nagyobb és zsírosabb a nyelve. „Korábbi kutatások is kimutatták, hogy az emberi nyelv nagy mennyiségben tartalmaz zsírt, és hogy ennek mennyisége és tömege összefüggésben van a túlsúllyal" – nyilatkozta Richard J. Schwab vezetőkutató, aki hozzátette, ők az elsők, akik kimutatták, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél nagyobb a zsírszövet, mint azoknál, akik nem küzdenek ilyen problémákkal.
