Az alacsonyabb jövedelem miatt több a stressz, úgyhogy sokan a könnyebb utat választják.
Korábban is írtunk már arról, hogy akiknek nem telik minőségi étkezésre, nagyobb valószínűséggel küzd majd súlyproblémákkal, mint a tehetősebbek, ráadásul ez különösen igaz a nőkre. A Concordia Egyetem kutatói most annak jártak utána, hogy az eltérő jövedelemmel rendelkezők hogyan veszik fel a küzdelmet a pluszkilók ellen. Részletek a hajtás után!
A kutatásba, amelynek eredményeit a American Journal of Preventive Medicine szaklap közölte, háromezer 8 és 19 év közötti gyermeket és tinédzsert, valamint 5000 felnőttet vontak be – írja az Atlantic. A résztvevőknek nagyjából kétharmada próbált lefogyni az elmúlt egy évben, van, aki edzéssel, van, aki étrendjének megváltoztatásával kívánta elérni a kitűzött célt. Az erőfeszítéseik azonban sok esetben hiábavalóak voltak, a felnőttek ugyanis átlagban 1,5 kilót híztak, a fiatalok pedig 5,5 kilóval, és az alacsonyabb jövedelműek közel egy kilóval lettek nehezebbek mint azok, akiknek a legmagasabb a fizetésük.
Azok, akik 20 ezer dollárnál kevesebbet keresnek, 50 százalékkal kevesebb valószínűséggel mennek el edzeni, mint azok, akik 75 ezer dollárt vagy ennél többet visznek haza évente. Arról nem is beszélve, hogy az alacsonyabb keresetűek kevesebb vizet isznak, és kevésbé kerülik a zsíros és/vagy cukros ételeket. Akiknek az éves jövedelme pedig a két összeg között mozog, fogyókúrás készítményekkel próbálnak megszabadulni a felesleges kilóktól, bár ezek általában nem igazán hatásosak. A fiatalabb korosztálynál is hasonló eredményre jutottak. A szegényebbek 33 százalékkal kevésbé tudják rávenni magukat a testmozgásra, és kétszer akkora a valószínűsége annak, hogy kihagynak étkezéseket mint a szerencsésebb helyzetben lévők. A koplalás persze hatásos ideig-óráig, de hosszú távon (a jojó-effektus beindulása miat) nemhogy eredménytelen, de egyáltalán nem is egészséges.
Sokan hozzák fel érvként, hogy az egészséges ételek sokkal többe kerülnek, mint az egészségtelenek. Az előbb említett kutatásban résztvevő szakemberek szerint azonban a választás nem mindig pénz kérdése, az alacsonyabb jövedelmű emberek például kevesebb vizet is fogyasztanak (bár ez elvileg nem dobná meg annyira a költségvetésüket), és persze a különböző fogyasztószerek is pénzbe kerülnek. Úgy vélik, hogy ennek a jelenségnek az lehet az oka, hogy a pénzhiány komoly stresszforrás, és emiatt nehéz erőfeszítéseket tenni az egészségesebb életmód érdekében, nehezebb tartani magukat az edzéstervhez és fogyókúrás szabályokhoz, főleg, hogy a stressz miatt többet is esznek.
Ezt nem nehéz belátni, de ennek jó páran tudományos módszererekkel is utánajártak, hogyan befolyásolja az anyagi helyzet a döntéshozatalt. A Sience-ben tavaly megjelent egy tanulmány, amely szerint a szegénység komoly hatással van a mentális állapotra is, olyan mintha 13 ponttal csökkenne valakinek az intelligenciaszintje. Egy másik kutatócsoport pedig megállapította, hogy akiknek anyagi problémáik vannak, gyorsabban feladták a komolyabb feladványok megoldását.
