A bőrráktól és a leégéstől tartanak leginkább a magyar strandolók

Olvasási idő kb. 2 perc

Sokan tesznek is ez ellen, de a leégést sokan így sem tudják elkerülni. Felmérés infógrafikával.

A magyar strandolók tartanak a túlzott napozás okozta bőrráktól, és háromnegyedük tudatosan figyel arra, hogy elkerülje a leégést – derül ki a CIG Pannónia felméréséből, ami vidéki és budapesti strandokon, 300 fő megkérdezésével készült. Ez mind szép és jó, ám ezzel ellentétben a válaszadóknak mindössze harmada járt az elmúlt egy évben anyajegyszűrésen. Pedig, ha már bekövetkezik a legrosszabb, a rosszindulatú bőrdaganatok eredményes kezelésében legfontosabbnak azt tartják a magyarok, hogy a lehető legjobb orvoshoz kerüljenek.

A megkérdezettek egyötöde kifejezetten azért megy strandra, hogy napozzon. A napimádók többsége nő és a 20-as éveiben jár. A válaszadók fele viszont nem napozni megy a fürdőhelyekre, csak ha már ott vannak, szeretnének lebarnulni is. Nagyjából 22 százalék azok aránya, akik nem szeretnek napozni, bár nem is kerülik a napot. Ebben a csoportban az 50 év felettiek aránya kimagasló. Az összes válaszadónak mindössze csupán 8%-a marad lehetőség szerint az árnyékban.

A strandolók többsége ugyanakkor tart a napsugarak káros hatásaitól: legtöbben a bőrrák kialakulásától (55%) félnek. Ez az arány megegyezik a dr. Kelen napozószermárka egy évvel ezelőtti felmérésének eredményével. Ez a félelem azért sem indokolatlan, mert a válaszadók közel egyharmada számolt be arról, hogy családja vagy barátai körében előfordult már bőrrák.

Fotó: CIG Pannónia
Fotó: CIG Pannónia

A megkérdezettek a bőrrákkal hasonló arányban említették a leégéssel járó fájdalmat is (52%), és a felmérésben résztvevők jelentős többsége (76%) tudatosan tesz az ellen, hogy elkerülje a leégést. Közülük kevés kivétellel (93%) mindenki használ naptejet, és több mint egyharmaduk arra is odafigyel, hogy az magas faktorszámú legyen. Sokan figyelnek a napon töltött idő mennyiségére és minőségére is: a leégést tudatosan kerülő strandolók 39%-a 10 és 16 óra között a lehető legkevesebb időt tölti a napon, 28%-uk pedig figyel arra, hogy ne legyen egyszerre hosszú ideig közvetlen napsugárzásnak kitéve.

Az is kiderült, hogy a strandolók kevesebb, mint egyharmada tudja eredményesen elkerülni a leégést: 48% ritkán, 21% pedig nagyobb rendszerességgel szokott napégést szenvedni. Az nem derült ki a felmérésből, hogy vajon mennyien és mennyire ügyelnek arra, hogy valóban mindenhol bekenjék magukat, ahol kell

Fotó: CIG Pannónia
Fotó: CIG Pannónia

A válaszadók 58%-a fordulna azonnal orvoshoz, ha ismeretlen elváltozást fedezne fel a bőrén, egynegyedük viszont – internetes kereséssel vagy ismerős megkérdezésével – először maga próbálná kideríteni, hogy mi lehet probléma. A káros bőrelváltozások eredményes kezelésében a legfontosabbnak azt tartják a válaszadók, hogy a lehető legjobb szakorvoshoz kerüljenek. (1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 4,7-re értékelték ennek fontosságát), a kiegészítő egészségbiztosítás jelentőségét viszont kevesebben, mindössze 2,3 százalékuk említette.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.