A bőrráktól és a leégéstől tartanak leginkább a magyar strandolók

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sokan tesznek is ez ellen, de a leégést sokan így sem tudják elkerülni. Felmérés infógrafikával.

A magyar strandolók tartanak a túlzott napozás okozta bőrráktól, és háromnegyedük tudatosan figyel arra, hogy elkerülje a leégést – derül ki a CIG Pannónia felméréséből, ami vidéki és budapesti strandokon, 300 fő megkérdezésével készült. Ez mind szép és jó, ám ezzel ellentétben a válaszadóknak mindössze harmada járt az elmúlt egy évben anyajegyszűrésen. Pedig, ha már bekövetkezik a legrosszabb, a rosszindulatú bőrdaganatok eredményes kezelésében legfontosabbnak azt tartják a magyarok, hogy a lehető legjobb orvoshoz kerüljenek.

A megkérdezettek egyötöde kifejezetten azért megy strandra, hogy napozzon. A napimádók többsége nő és a 20-as éveiben jár. A válaszadók fele viszont nem napozni megy a fürdőhelyekre, csak ha már ott vannak, szeretnének lebarnulni is. Nagyjából 22 százalék azok aránya, akik nem szeretnek napozni, bár nem is kerülik a napot. Ebben a csoportban az 50 év felettiek aránya kimagasló. Az összes válaszadónak mindössze csupán 8%-a marad lehetőség szerint az árnyékban.

A strandolók többsége ugyanakkor tart a napsugarak káros hatásaitól: legtöbben a bőrrák kialakulásától (55%) félnek. Ez az arány megegyezik a dr. Kelen napozószermárka egy évvel ezelőtti felmérésének eredményével. Ez a félelem azért sem indokolatlan, mert a válaszadók közel egyharmada számolt be arról, hogy családja vagy barátai körében előfordult már bőrrák.

Fotó: CIG Pannónia
Fotó: CIG Pannónia

A megkérdezettek a bőrrákkal hasonló arányban említették a leégéssel járó fájdalmat is (52%), és a felmérésben résztvevők jelentős többsége (76%) tudatosan tesz az ellen, hogy elkerülje a leégést. Közülük kevés kivétellel (93%) mindenki használ naptejet, és több mint egyharmaduk arra is odafigyel, hogy az magas faktorszámú legyen. Sokan figyelnek a napon töltött idő mennyiségére és minőségére is: a leégést tudatosan kerülő strandolók 39%-a 10 és 16 óra között a lehető legkevesebb időt tölti a napon, 28%-uk pedig figyel arra, hogy ne legyen egyszerre hosszú ideig közvetlen napsugárzásnak kitéve.

Az is kiderült, hogy a strandolók kevesebb, mint egyharmada tudja eredményesen elkerülni a leégést: 48% ritkán, 21% pedig nagyobb rendszerességgel szokott napégést szenvedni. Az nem derült ki a felmérésből, hogy vajon mennyien és mennyire ügyelnek arra, hogy valóban mindenhol bekenjék magukat, ahol kell

Fotó: CIG Pannónia
Fotó: CIG Pannónia

A válaszadók 58%-a fordulna azonnal orvoshoz, ha ismeretlen elváltozást fedezne fel a bőrén, egynegyedük viszont – internetes kereséssel vagy ismerős megkérdezésével – először maga próbálná kideríteni, hogy mi lehet probléma. A káros bőrelváltozások eredményes kezelésében a legfontosabbnak azt tartják a válaszadók, hogy a lehető legjobb szakorvoshoz kerüljenek. (1-től 5-ig terjedő skálán átlagosan 4,7-re értékelték ennek fontosságát), a kiegészítő egészségbiztosítás jelentőségét viszont kevesebben, mindössze 2,3 százalékuk említette.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.