Tudja meg, miként károsítja a szervezetét a glükóz és a fruktóz, és hogy miért nem jó megoldás mégse a cukormentes étkezés.
Eleget hallottunk már a cukor egészségromboló hatásairól, de vajon ön tudja, hogy pontosan milyen módon is befolyásolja a szervezet működését? És mennyire egészséges az, ha teljesen kiiktatja az étrendjéből?
Nem véletlenül lesz tőle boldog
Számtalan ember bánatában nyúl édességhez, ami nem is csoda, hiszen abban a pillanatban, ahogy a nyelve valami cukros étellel találkozik, szervezetében dopamin szabadul fel, ami egyfajta boldogsághormon.
Mint azt nyilván tudja, a lenyelt cukor először a gyomorba kerül, az ott lévő emésztőnedvek segítségével felhígul, majd így a vékonybélbe távozik. Bizonyos enzimek segítségével még apróbb részekre, kétféle molekulára esik szét: glükózra és fruktózra, mivel legtöbb cukrot cukornádból vagy cukorrépából állítják elő, melyek egyenlő arányban tartalmaznak glükózt és fruktózt (bár a laboratóriumi körülmények közt előállított kukoricaszirup több feldolgozott fruktózt tartalmaz). Bár kis mennyiségben ártalmatlanok, azonban ha rendszeresen fogyasztja, jelentős károkat okozhatnak a szervezetben.
A glükóz hatásai
- a vékonybél falain átszivárogva az inzulinra hat, aminek fontos szerepe lenne a glükóz sejtekhez való szállításában, így azok nem jutnak kellő energiához. Inzulin hiányában viszont a glükózfelhasználás akadályokba ütközik, így a vércukorszint megemelkedik. Mindezek hatására könnyebben alakul ki először csak az inzulinrezisztencia, ennek tartós fennállása esetén pedig cukorbetegség.
- sok édesség hatására a testet nagy mennyiségű glükóz árasztja el, ami bizonyos ideig felpörget, ám mivel az agy eközben felturbózza a szerotonin termelését (ami többek között egy alvás-szabályozó hormon), így az illető utána hirtelen elálmosodik
- az inzulinnak nem csak a glükóz felhasználásában van nagy szerepe, hanem az éhségérzet szabályozásában is, ugyanis blokkolja a leptin nevű anyag termelését, ami egyfajta éhséghormonként funkcionál a szervezetben. Ez az anyag közvetíti az agynak azt, hogy az illető tele van, így ha a vérben magasabb az inzulinszint, akkor a kelleténél éhesebbnek fogja magát érezni, továbbá a test glükózt kezd el majd raktározni, jellemzően hason lévő zsírrétegben.
- a nagy mennyiségű inzulin az agyra is negatív hatással van, sőt, akár Alzheimer kórhoz is vezethet. Továbbá azt az üzenetet közvetíti az agynak, hogy kevesebb dopamint termeljen, aminek következtében az illető még inkább sóvárog az édességek után.
A fruktóz hatásai
- a glükózhoz hasonlóan szintén átszivárog a vékonybél falán, majd a véráramba kerülve a májhoz kerül, és ott felgyülemlik
- a máj ezáltal keményebben dolgozik, hogy lebontsa a fruktózt, ám ha túl sok a cukorbevitel, akkor a máj körül hatalmas zsírréteg képződik a felesleges fruktóz tárolására. Ez a folyamat a lipogenezis, ami egy idő után a zsírmáj betegséghez is vezethet.
- bizonyára hallotta már, hogy a túl sok cukorfogyasztás szívinfarktust okozhat. Ennek oka röviden az, hogy a túl sok fruktóz csökkenti a HDL, azaz a "jó" koleszterin mennyiségét, miközben fokozza a trigliceridek termelődését. Ez a májból az artériákba kerülhet, megnövelve ezzel az infarktus és a stroke esélyét.
- a túl sok fruktóz hatására a máj még több inzulint igényel, így az azt termelő hasnyálmirigy túlműködik, ami gyulladásokhoz és cukorbetegséghez vezethet.
És a cukormentes diéta mégsem jó megoldás
Felvetődhet a kérdés. hogy vajon akkor mi a megoldás? Elsőre értelemszerűnek tűnhet a cukormentes diéta, de dietetikus szakértőnk szerint a válasz ennél jóval bonyolultabb.
„Önmagában szinte minden vegyületet ki lehetne elemezni, és leírni jó és rossz hatásait az emberi szervezetre, de a kép ennél árnyaltabb. A cukor ugyanis, bár nagy mennyiségben valóban egészségkárosító, megfelelő mennyiségben azonban nélkülözhetetlen a szervezet működéséhez. Úgy, ahogy pl. a só is, de említhetnénk akár bizonyos vitaminokat, ásványi anyagokat” - mondja Barcza Zsuzsanna, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
„Önmagában nem a cukorral van a gond, hanem azzal, hogy a legtöbben rengeteg túlfinomított élelmiszert fogyasztanak, amelyek nem természetes módon tartalmazzák a kellő tápanyagokat. A túlfinomított élelmiszerek fogyasztásával pedig több cukor kerül a szervezetbe, mint nyers élelmiszerekkel, és nem is pontosan olyan formában, olyan környezetben. Például a csokoládé és a gyümölcs is tartalmaz cukrokat, de a gyümölcsben annak rosttartalma nem engedi a cukor gyors beáramlását a véráramba, így hasznosulása optimálisabban zajlik.Tehát nem szabadna kiragadni a cukrot, mint káros tápanyagot, hanem az adott környezetében kellene vizsgálni, vagy egészségesebb alternatívákat választani."
