Bár sokszor tévesen diagnosztizálják, az alkalmanként vagy akár folyamatosan fulladással járó betegség így is nagyjából félmillió embert érint Magyarországon. A jellegzetes formájú inhalátort szinte mindenki ismeri, ám az asztma kezelése ennél jóval összetettebb. Egyes kutatások a szteroidok komoly mellékhatásaival riogatnak, a magyar szakember viszont arról beszélt, hogy pont a megelőző kezelés segít elkerülni a rohamokat, így a durva gyógyszeres beavatkozást. De találtunk olyan beteget is, aki magától jött le a szerről.
Magyarországon körülbelül 400-500 ezer embernek van asztmás jellegű tünete, a valódi asztmás betegek ennél kicsit kevesebben vannak.
„Sokszor a sípoló légzést tévesen diagnosztizálják asztmaként, ez lehet COPD tünet, de gyermekkorban akár egy fertőzés is kiválthatja. Az ilyen sípoló légzéssel orvoshoz kerülő gyerekek nagy részénél kisiskoláskorig megszűnnek a tünetek" – mondja dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont tüdőgyógyásza. „Valódi asztmáról akkor beszélhetünk, amikor vagy sikerül kimutatni az allergént, ami a nehézlégzést kiváltja, vagy a légzésfunkcióban van olyan igazolható hörgőszűkület, ami alapján ezt a diagnózist felállítják. Emellett létezik terhelés kiváltotta asztma is.”
Az asztma fokozatai
A tünetek jelentkezésének gyakorisága alapján négy súlyossági fokozatot lehet megkülönböztetni:
- legenyhébb, amikor csak alkalmanként (heti max. 1-2x) van nehézlégzése a betegnek
- közepesen súlyos, amikor hetente már többször is előfordul sípoló légzés vagy fulladás
- súlyos, ha naponta jelentkeznek a tünetek
- nagyon súlyos, ha folyamatosan fullad a beteg
Az asztmás betegek gyógyszerezése a súlyossági fokozatnak megfelelően történik. Van, hogy csak alkalmanként kell egy rövid hatású hörgőtágító gyógyszert szippantania a betegnek, középsúlyos esetben már rendszeres megelőző kezelésre van szükség, ami gyakran a tüdőbe beszívható, hörgőgyulladást meggátló gyógyszer (vagy kisgyermekeknek szteroidmentes tabletta), még súlyosabb asztma esetén ezt szintén beszívható, hosszú hatású hörgőtágítóval egészítik ki. Ennek kevesebb a mellékhatása és gyorsabb a hatása, mint a szájon keresztül bevehető szereknek. Nagyon súlyos esetben a fenti összes gyógyszert egyszerre használhatja a beteg. Egyes rendkívül súlyos, allergiás alapú asztmásoknál injekciós kezelés is szóba jöhet.
Éjszakai fulladást okozhat az asztmagyógyszer?
A Wisconsini Egyetem által végzett felmérés szerint a belélegzett kortikoszteroidok egyes betegeknél elősegíthetik az alvási apnoé kialakulását, hívja fel a figyelmet a WebMD cikke. Ez egy igen veszélyes alvási probléma, melynek során a beteg légzése többször is leáll, másodpercekre, de akár percekre is, és ez óránként akár 30 alkalommal is előfordulhat. Bár a vizsgált egyéneknél egyértelműen kimutatható volt valamiféle összefüggés az éjszakai légzészavar és az asztmagyógyszer szedése között, a kutatás egyelőre csak kevés ember bevonásával készült, így semmiképpen sem szabad hosszú távú következtetést levonni a dologból.
„Az asztma rosszul kezelt állapotában szokott éjszakai fulladással, köhögéssel járni, tehát én ezt a tünetet biztosan nem a gyógyszer és különösen nem a nagyon kis adagú szteroid rovására írnám" - reagált a felvetésre a magyar szakember. „A hörgőtágító komponens inkább okozhat nyugtalanságot, szívdobogás-érzést, néha izom-remegést. Különösen igaz ez a teofillin tartalmú tablettákra, de a beszívott úgynevezett béta-mimetikumok is hasonló, de sokkal enyhébb tünetekkel járnak. A szteroidok olyan kis mennyiségben szívódnak fel beszívás után a szervezetbe, hogy azok jelentős hatást nem fejtenek ki a szervezetre. Helyileg pl. gombás szájfertőzésre hajlamosíthatnak, ezért kell az ilyen gyógyszerek használata után szájat öblíteni!”
A tüdőgyógyász szerint az asztmánál a megelőző kezelés lehet a kulcs. „A rendszeres adagolás mellett az asztmás rohamok jelentős része kivédhető, tehát ha jól van beállítva a gyógyszerezése, az asztmás beteg ugyanolyan életet élhet, sportolhat, mint egészséges társai. Ha valakinél asztmát diagnosztizáltak, leginkább arra kell figyelnie, hogy ne hagyja ki a megelőző kezelést. A rohamok esetén használt gyors hatású hörgőtágítók és az már említett teofillin tabletták túladagolhatók, ráadásul ha valaki már szteroid tablettás kezelésre szorul, annak lehetnek súlyosabb mellékhatásai. Ezt lehet elkerülni a megelőző kezeléssel."
„Egy kis matematika: 80-200 napi inhalatív szteroidhasználat során jut annyi szteroid hatóanyag a szervezetbe, mint egy szteroidinjekcióval, amit asztmás nehézlégzés esetén adnak gyors segítségként. A belélegzett gyógyszerekben mikrogrammos mennyiségű szteroid van, a tablettákban és injekcióban milligrammos - ez ezerszeres különbséget mutat" - tette hozzá dr. Hidvégi Edit.
Túladagolás
A LiveScience cikke szerint az enyhébb asztmával küzdő betegeknek érdemes lenne csökkenteni napi gyógyszeradagjukat, ám ennek módja egyelőre gondot okoz az orvosoknak. A cél az lenne, hogy miután megszűntek a tünetek, a gyógyszeradagot a lehető legkisebbre visszavenni, ám sok esetben sem az orvos, sem abeteg nem mer változtatni a már bevált mennyiségen, még akkor sem, ha így több hatóanyag kerül a szervezetbe, mint amire feltétlenül szükség lenne – mondja az Ohio Állami Egyetem asztmaközpontjának vezetője, dr.John Mastronarde.
Az orvosom hallani sem akart arról, hogy abbahagyjam a gyógyszerezést
„Nálam tíz éve kezdődött, igazából először a macskaszőrre lettem allergiás, aztán szépen lassan mindenre. A csúcspont akkor jött el, amikor lett egy kutyám, és az ő szőre végleg betett a tüdőmnek" - meséli a 37 éves Noémi. „Onnantól szinte mindentől fulladtam, a százas papír zsebkendő egy hét alatt fogyott el, és folyamatos gyógyszerezésre volt szükségem. Reggel és este fújtam be a cuccot, és ha kimaradt, akkor azt rögtön megéreztem. Először csak egyre jobban sípolt a tüdőm, végül pedig már egyáltalán nem kaptam levegőt."
"Én igazából egyetéen mellékhatást tapasztaltam, a szteroidtól ugyanis tényleg szőrösödtem, de nem volt más választásom. Azt is hallottam, hogy ínysorvadást is okoz, ezért minden használat után kiöblítettem a számat. Nem tudom, hogy emiatt-e, de semmi ilyen problémát nem tapasztaltam" - folytatja Noémi.
"Miután a kutyám meghalt, elmentem az orvosomhoz, de ő hallani sem akart arról, hogy abbahagyjam a gyógyszer szedését. Bár féltem, hogy leáll a tüdőm, nem akartam tovább szedni, így először csak a reggeli befújást hagytam el, aztán már csak kétnaponta esténként használtam az inhalátort, és így szépen fokozatosan kiiktattam az életemből. Azóta egy év telt el, és semmi bajom, és már nem vagyok allergiás szinte semmire, kivéve a macskaszőrt. Azt meg elkerülöm és kész."
