A videójátékok bugyuták, erőszakosak. Játszani időpazarlás. Aki sokat játszik, lusta lesz meg kövér, ráadásul az agya sem fejlődik. Ezek a leggyakrabban felhozott ellenérvek a videójátékokkal szemben, meg persze az, hogy könnyen rájuk lehet kattanni (Épp, ahogy a szerelemre. Vagy az edzésre. Vagy az evésre.)
A túl sok, a kontrollálatlan, az irányíthatatlan semmiből sem jó, de a közhiedelemmel ellentétben a játékoknak számos pozitív hatása is van. Például az, hogy rengeteg képességet, kognitív funkciót fejlesztenek. Az agy ugyanis a játék közben tanul, fejlődik, új idegi kapcsolatokat alakít ki, hasonlóan ahhoz, mintha könyveket olvasnánk vagy bicikliznénk. Ráadásul a videójátékok fejlesztik az önbizalmat, hozzásegítik a gamert, hogy több nézőpontból is képes legyen szemlélni az eseményeket, segítik az együttműködés képességét és a csapatmunkában való részvételt. Hogy mit csinálnak még? A legérdekesebb pszichológiai eredményeket mutatjuk be.
Tetrisszel könnyebb leszokni a cigiről
Csupán három perc tetriszezés jelentősen csökkenti az étel, a cigi és az alkohol iránti sóvárgást. Legalábbis ezt állítja egy nemrég megjelent pszichológiai tanulmány. A tanulmány egyik szerzője, Jackie Andrade professzor szerint a sóvárgás általában csak néhány percig tart: a vágyott szer megjelenik a lelki szemeink előtt, de olyan erővel, hogy gyakran képtelenek vagyunk neki ellenállni. Ha azonban erre az időszakra lekötjük a figyelmünket, például nekiállunk tetriszezni, kivédjük a sóvárgás sürgetését vagy legalábbis negyedével csökkenthetjük. A jelenség valószínűleg nemcsak annak köszönhető, hogy eltereljük a figyelmünket, hanem annak is, hogy játék közben megszerezzük a kontroll érzését, bebizonyítjuk magunknak, hogy képesek vagyunk irányítani a testünket. Így a kísértésnek is könnyebb ellenállni.
Az akciójátékok javítják a döntéshozatalt és a látást
Azokban játékokban, ahol folyamatosan résen kell lenni, nehogy kinyírják az embert, általában gyorsan kell dönteni. A döntéshozatali képesség pedig fejleszthető, így ha valaki sokat gyakorolja, az az élet minden területére kihat. A Rochester Egyetemen végzett vizsgálatban a 18 és 25 év közötti fiatalok egyik csoportja 50 órányi akciójátékot (Call of Duty 2, Unreal Tournament), míg a másik ugyanennyi stratégiai játékot játszott (The Sims 2), és az eredmények szerint az előbbi csoport játéktól független döntéshozatali sebessége és pontossága 25 százalékkal javult. Ez azért sem orvosként, sem pilótaként, sem katonaként nem mindegy.
Szintén a Rochester Egyetemen végezték azt a kísérletet, amivel bebizonyították, hogy a videójátékok fejlesztik a látást, vagyis érzékenyebbé teszik a szemet a színárnyalatokra. Az akciójátékokat játszó emberek 58 százalékkal pontosabban észlelték a színkontrasztokat.
A játék ott fejleszt, ahol kell
Egy tanulmány szerint 12 óra akciójáték már jelentősen segíti a diszlexiások olvasási képességét, ami valószínűleg a figyelem fókuszálásának gyakorlásával függhet össze. A gyerekek a játékot követően képesek voltak gyorsabban olvasni, és a kutatók szerint többet fejlődtek, mint a hagyományos, olvasást fejlesztő gyakorlatok alatt. És valószínűleg jobban is élvezték.
Nem csak a gyerekeknek, az időseknek is jót tesz a játék, a figyelemmegosztást követelő feladatok legalábbis bizonyítottan jó hatással vannak a rövid távú memóriára, illetve a hosszú távú figyelem fenntartására. Egyes vizsgálatok szerint a kifejezetten időseknek tervezett fejlesztőjátékok akár hét évvel is késleltethetik az agy öregedését.
A kutatások szerint a videójáték számos betegség, sérülés rehabilitációjában is segíthet. Az égési sérültek például a játékok hatására jobban tudták menedzselni a fájdalmat, a rákos betegek pedig pozitívabbnak érezték kilátásaikat.
Még az óvodásoknak sem árt
Egy ausztrál tanulmány szerint azok a 3 és 6 év közötti gyerekek, akik interaktív videójátékokat játszanak (Wii), jobb motoros képességekkel rendelkeznek társaiknál, pontosabban jobbak a labdadobásban, -elkapásban és -rúgásban is. Úgy tűnik, hogy ezek a játékok a kéz-szem koordinációt fejlesztik, bár a kutatók nem tartották kizártnak azt sem, hogy a jobb koordinációjú gyerekek egyszerűen jobban szerettek játszani.
A pszichológia mai állása szerint tehát a videójáték korántsem mumus. Azért, ha a gyerek már napok óta nem jött ki a szobájából, inkább kobozd el a gépet.
