Megvan, hogy mi szabályozza az alvásunkat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A kutatók szerint egy biológiai kapcsoló hozza működésbe az alvásjeleket küldő neuronokat. Legalábbis az ecetmuslicáknál.

Akinek megy, az a világ legtermészetesebb dolgaként tekint az alvásra, míg aki forgolódik, fel-felébred, esetleg álmatlansággal küzd, bármit megadna egy pihentető éjszakáért. A rossz alvás hátterében gyakran a stressz áll, ám előfordul, hogy ennél bonyolultabb okokra vezethető vissza az alvászar. Ám úgy tűnik, a tudósok jó úton haladnak afelé, hogy megtalálják a megoldást. Azt már tudják, hogy egy ún. biológiai kapcsoló szabályozza az alvást.

Az Oxfordi Egyetem neurológusai úgy vélik, megtalálták azt a biológiai kapcsolót az agyban, ami az idegsejtek révén az alvást szabályozza, és reményeik szerint ezt az eredményt hamarosan be is vethetik majd az inszomniások és a más alvászavarokkal küzdők kezelésében – kecsegtet a Daily Mail.

Gero Miesenböck professzor és csapata ecetmuslicákon tesztelte az ún. biológiai alváskapcsolóról alkotott elméletét úgy, hogy az állatokból kiiktatták a mechanizmusban érintett neuronokat, aminek következtében inszomniássá váltak. A szakemberek azt feltételezik, hogy az embereknél is ez a rendszer, illetve ennek a zavara lehet felelős az alvászavarokért. A tudósok most azt próbálják kideríteni, hogy miként aktivizálható az agy ezen területe, mi az a biológiai jel, amire a kapcsoló reagál. „Amikor fáradtak vagyunk, ezek a neuronok az agyban hangos kiabálással jelzik, hogy ideje aludni menni" – magyarázta leegyszerűsítve a biológiai kapcsolgó normál működését Gero Miesenböck.

„A nagy kérdés most az, hogy mi lehet az a belső jel, amire ez a kapcsoló reagál, illetve, hogy mit figyelnek az alvást segítő receptorok, amikor ébren vagyunk. Amennyiben tudnánk, hogy ilyenkor mi megy végbe az agyban, akkor közelebb kerülhetnénk ahhoz a rejtélyhez, hogy vajon miért van szüksége az összes állatnak alvásra” – idézte a Daily Mail dr. Diego Pimentelt, a kutatás egyik munkatársát. 

Ugyanakkor nem kizárólag az alváskapcsolón múlik az emberek és állatok alvásmintája: meghatározó szerepe van benne a belső órának, azaz a napi ritmusnak is. „Amikor a belső óra jelzi, hogy eljött az alvás ideje, működésbe lép a kapcsoló, és (a neuronok révén) fokozatosan erősödő jeleket kapunk" – magyarázza Miesenböck. A kutatók szerint az egész úgy működik, mint egy termosztát: folyamatosan méri a hőmérsékletet, aztán amikor már túlságosan hideg van, akkor bekapcsol. Vagyis amikor a biológiai szerkezet úgy érzékeli, hogy túl régóta vagyunk fent, a specializált idegsejtek az agyban működésbe lépnek, és jeleket küldenek, hogy ideje aludni. Ahhoz, hogy az elméletet a gyakorlatban, az inszomnia kezelésében is alkalmazhassák, további kutatásokra van szükség, de ha sikerrel járnak, akkor nemcsak a betegek életminőségén javíthatnak, de az ebből adódó szervi károsodásokat is megelőzhetik.

Toma
Toma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.