Akit jobban érdekel a környezete vagy többet fantáziál ébren az gyakrabban is emlékszik az álmaira. Ráadásul ez az agyán is pontosan látszik.
Számos elmélet született már arról, hogy vajon mi lehet az álmok szerepe az életünkben, mit jelentenek. Bár az elmúlt években a pszichológusok és az agykutatók is lelkesen tanulmányozták az álmokat, ezekre a kérdésekre nem találták meg a választ. Szerencsére egy csomó másikra viszont igen. Például arra, hogy miről álmodunk, mikor és miért.
Miért emlékszünk az álmokra?
Tudta-e?
Bár általában igaz, hogy aki nem szokott álmodni, az egyszerűen csak nem emlékszik az álmaira, az agyvérzésen túlesett betegek gyakran valóban nem álmodnak. Egy kísérletben legalábbis hiába ébresztették fel őket gyakran, nem tudtak álmokat visszaidézni.
Míg egyesek gyakran emlékeznek álmokra, addig mások csak alig néhányra. De mit is jelent ez pontosan? Egy álom közbeni agyi aktivitást vizsgáló kutatásban például azt tekintették gyakran álmodónak, aki átlagosan 5,2 álomra emlékezett hetente, míg a másik csoportba azok kerültek, akiknek be kellett érniük havi két álommal.
Ahhoz, hogy az ember emlékezzen az álmaira, fel kell riadni éjszakánként, ugyanis a hosszú távú memóriába csak ébren tudnak bejutni az emléknyomok. A fő különbség tehát azok között, akik emlékeznek és azok között, akik nem, hogy az előbbi csoport éberebben alszik. Hogy miért? Mert az álmokra gyakran emlékezőknek éppen az az agyterülete aktívabb, amelyik a külső, környezeti ingerekre érzékeny.
Miről álmodunk?
Az álmok általában összetettek, hosszuk néhány pillanattól fél óráig terjed, és az álomban megélt az események legtöbbször valóságosnak tűnnek. Calvin S. Hall amerikai pszichológus és kollégái 50 ezer ember álmait elemezték ki szerte a világból. Bármilyen kultúrából, nemből és rasszból származott valaki, az álmára jellemző volt, hogy azt fantázia szülte: emberek, helyek, események tárgyak keveredtek benne.
Az álmokban tapasztalt leggyakoribb érzés a szorongás volt, de egyébként is a negatív érzelmek domináltak bennük. (Mondjuk simán lehet, hogy a rossz álmokra gyakrabban ébredünk fel, így gyakrabban is emlékszünk rájuk.) A pszichológusok azt is megerősítették, hogy az emberek többsége színesben álmodik, de az idősebb generációnál, akik még monokróm tévén nőttek fel, gyakrabban fordulnak elő fekete-fehér álmok. Kiderült az is, hogy csupán az álmok 10 százaléka szól a szexről, bár a kamaszok körében ez az arány azért magasabb volt.
Mikor álmodunk?
Az ötvenes évek óta tartja magát az az elképzelés, hogy álmodni az alvás REM (gyors szemmozgásos szakasz) szakaszában szoktunk, ami úgy 20-25 százalékát teszi ki a teljes alvásidőnknek. Az új kutatások szerint azonban ez nem teljesen így van. Az emberek ugyanis akkor is képesek voltak elmesélni álmaikat, ha éppen nem a REM szakaszukból ébresztették fel őket. Azaz álmok az alvás alatt bármikor keletkezhetnek.
Mi történik az agyban álom közben?
Tudta-e?
Azok az emberek, akik vakon születtek, vagy ötéves koruk előtt veszítették el látásukat, nem képekben, hanem hangokban, illatokban, érintésekben álmodnak.
Bár erre a kérdésre még az agyszkenner korában is nehéz a válasz, annyit biztosan tudnak a kutatók, hogy az álom közben rengeteg agyterület képes aktivizálódni attól függően, hogy miről szól az álom. Ha álmában épp keres, fél vagy szalad, akkor az agyának azok a részei, amik ébren felelősek ezekért a feladatokért, az álomban is aktívak lesznek. Az álom tehát az agyműködés szempontjából nem passzív, nem egy alvás közbeni mozi. Mondjuk, arra azért kíváncsi lennék, hogy melyik agyterület aktív akkor, amikor álmunkban éppen repülünk.
Az agyi aktivitásvizsgálatok másik érdekes eredménye, hogy azonos agyterületek felelősek a nappali fantáziálásért és az éjjeli álmokért. Aki tehát szeret nappal elmerülni a saját kis világában, annak általában az éjjelei is kalandosak.
