Mostanában majdnem minden hétre jut legalább egy olyan hír, amiben eltűnt nőről számolnak be, vagy hogy lányokat támadtak meg az utcán. Az Őrmester NyRt.-nél éppen ezért úgy döntöttek, hogy ingyenes önvédelmi képzést indítanak nőknek. Heti egyszer, szerdánként, fél hattól tartanak órákat az Ógyalla téri székházban. Az egyik ilyen képzésen mi is részt vettünk, hogy megtudjuk, pontosan miről is van szó, és hogy mindenki eldönthesse ebből, érdemes-e, akar-e részt venni egy ilyenen.
A legfontosabb az éberség
Mivel az önvédelmi képzés csak nemrég indult, és a hirdetését se vitték túlzásba, összesen csak három fiatalabb lány jelent meg, ráadásul a legfiatalabbnak korábban el is kellett mennie. Ahogy Kincs Gergő, az eheti edzés levezetője elmondta, az előző néhány alkalmon megjelent még két idősebb hölgy is, ők azonban most valamiért kihagyták az edzést. Így aztán meglehetősen családias hangulatban zajlott a képzés, ami persze nem baj, a kisebb csoportokért nyelvtanulásnál még kifejezetten rajongani is szoktak. Itt is jól jött, legalább mozdulatról-mozdulatra tudta irányítani és javítgatni a csekély számú résztvevőt az edző.
Természetesen minden úgy zajlott, mint egy testnevelésórán, illetve bármilyen edzésen. Rendes bemelegítéssel kezdtek: vállkörzés, karkörzés, bemelegítő körök futása, így tovább. "A legfontosabb az éberség" - magyarázta például közben Kincs Gergő, aki egyébként évekig bokszolt korábban. Az első - már önvédelmi - gyakorlat pedig nem is lehetett más, mint a máig leghatékonyabb fegyver, minden küzdősportok legősibb (és egyben valamennyire talán ösztönös) mozdulata, a tökön rúgás. Ezt bokszzsákokkal gyakorolták, bár közben Kincs mondogatta, hogy próbáljanak meg azért az ellenfél szemébe nézni. Úgy kevésbé kiszámítható.
Ezzel nem is volt sok probléma, következett a második mozdulat, aminek a lényege az volt, hogy begyakorolják, mi a teendő, ha a támadó már belépett az intimszférába, és megragadta az áldozat nyakát. Egy nagy köríves mozdulattal kellett volna kicsavarni a támadó kezét, aztán a könyökénél megfogni, és a földre vinni őt úgy, hogy kifeszítik a kezét. Itt aztán már jöttek ki problémák. "Ne te menjél le, hanem őt feszítsd és nyomjad", vagy "ha nem bírsz vele, ha nagyon erősen szorít, akkor térdelj először bele", illetve "ha nagy a gond, akkor még mindig bele tudsz nyúlni a szemébe" - hangzottak Kincstől a tanácsok.
Van-e értelme?
A két lány, Barbi és Melina nem sportoltak korábban, szerencséjükre nem is támadták még meg őket, de egyikőjüknek van olyan ismerőse, akit viszont már igen. Ahogy Kinccsel harcoltak - aki próbálta rávenni őket, hogy legalább a mellkasára sózzanak egyet oda, amikor megpróbálják elhárítani az egyik, pofozást imitáló támadást -, úgy tűnt, hogy eddig valószínűleg eléggé kiszolgáltatottak lettek volna hasonló helyzetben. Vannak olyan emberek, akiktől teljesen idegen az erőszak, és látszólag egyikőjük is közéjük tartozott. A lányok az edzésen jól érezték magukat, és legalább - ha erősen lebutított formában is, de - találkoztak test-test elleni küzdelemmel, ami később azért bőven meg is térülhet.
Hogy egy ilyen edzésnek lehet-e értelme? Ahogy láttuk, kétségtelenül igen, már csak a másfél órás mozgás miatt is. De a tanultak miatt is: ezek nagyon egyszerű technikák, és ahogy Kincs Gergő a Díványnak említette, otthon is lehet gyakorolni őket. Szeretnék később továbbfejleszteni az anyagot, megmutatni, mit lehet tenni késes támadó ellen, vagy hogyan próbálhatják megfutamítani a támadókat. Addig azonban általános tanács, minden nőnek, hogy legyenek nagyon óvatosak, figyeljék, hogy nem követik-e őket, ha pedig úgy érzik, hogy igen, akkor próbáljanak valami nyilvános helyre menni: akár egy szórakozóhelyhez, akár egy éjjel-nappalihoz vagy gyorsétteremhez, és innen segítséget hívni.
