Öt szakasza van, míg végképp megunjuk az életünket is, megmutatjuk, hogyan tehet ellene.
A kiégés (idegen szóval élve a burnout) viszonylag újkeletű betegség/állapot, azonban egyre többeket érint. Fontos, hogy ne keverje össze azzal, amikor kedvtelenül megy dolgozni és a háta közepére sem kívánja a kollégákat és a főnököt – ilyen hangulatba mindenki könnyen esik. Ha azonban azt veszi észre, hogy már jó ideje szinte semmi sem motiválja, nem találja meg a munkájában az örömöt, és mindemellett a produktivitása is leromlik, akkor valóban baj van.
Burnout
„A burnout kifejezés Herbert J Freudenberger pszichoanalitikustól származik. A szindróma érzelmileg krónikusan terhelt, stressznek fokozottan kitett egyéneknél lép fel, akik fizikailag, szellemileg és érzelmileg kimerülnek, ami reménytelenséggel, motiválatlansággal, célok elvesztésével jár. Az illető önértékelése lecsökken, illetve környezetük felé nő a negatív beállítódásuk„- magyarázza Ádám Veronika pszichológus.
A lelkesedés nem mindig mozog egy szinten, ezért ha időlegesen hanyatlik, az még elfogadható. Ha azonban gyakran jelentkezik nagyobb és elhúzódó motiválatlanság, egyéb tünetekkel kombinálva, az már jelzésértékű lehet.
A kiégés szakaszai
Idealizmus, lelkesedés szakasza: Ilyenkor örömteli a munka, az ember tele van célokkal, nélkülözhetetlennek érzi magát, pozitív és optimista. Sokat vállal és akár munkaidőn túl is dolgozik. A „fontos vagyok” érzése további energiákat ad számára egy ideig, ami önbizalmát erősíti. Azonban egy idő után az önmagával szembeni elvárások irreálisak lesznek és állandóan bizonyítani akar. Ezek mellett túlzottan fél a sikertelenségtől is, ami megmérgezheti a napjait is. Itt az illető vagy észreveszi, hogy valami nem stimmel, vagy tovább folytatja ezt az életstílust, aminek eredményeképpen előbb-utóbb testi tünetek is megjelenhetnek.
Realista fázis: Amennyiben valaki ebbe a fázisba lép akkor a nyitottság továbbra is jellemzi, még mindig kreatív, azonban lelkesedése már csökken.
Stagnálás vagy kiábrándulás: Ekkor az ember a munkáját egyre rutinszerűbben végzi. Alábbhagy a lelkesedése, a kollegákkal csakis akkor tartja a kapcsolatot, ha nagyon muszáj. Teljesítőképessége lényegesen gyengülhet, mivel látóköre beszűkül.
Frusztráció szakasza: Ebben a szakaszban az illető feszültebb, ingerlékenyebb, intoleránsabb lesz. Hol megengedőbb, hol irányítóbb, bár ez beosztásfüggő is. A kritikákat egyre nehezebben viseli, feladatai és munkatársai idegesítik. Mivel csökken a sikerélménye, egyre jobban leértékeli önmagát, sőt, hivatása értelmét megkérdőjelezheti.
Apátia fázisa: Mikor a dolgozó ebben a fázisban van, munkakedve drasztikusan lecsökken, motiválatlan, depressziós lesz. Fáradtság, fásultság és közönyösség lesz úrrá rajta, ami miatt hibát hibára halmozhat. Ezt régebben kudarcélményként élte volna meg, de már az sem érdekli igazán. Testileg-lelkileg annyira megbetegedhet, hogy akár képtelenné válik munkája ellátására, és eljuthat a teljes kiégésig.
A munkaadó is lehet a hibás
A kiégésnek számos oka lehet: stressz, kudarc, konfliktusok, esetleg az állás elvesztésétől való félelem, túlhajszoltság, elismerés hiánya (vagy annak megtartására való görcsös törekedés), túlzott felelősség, illetve elnyomás. Amikor az illető önmagára és a családjára nem hagy időt, és nem tölti fel magát pozitív élményekkel, nem lazít, akkor a szervezet lemerül és az idegrendszer érzékenyebbé válik. Természetesen belső okai is lehetnek, pl. maximalizmus, túlzott elvárások önmagával szemben, neveltetés, szülői minták, stb. Általában nem csak egy okra vezethető vissza. Ezeken kívül sokan nem néznek szembe azzal, hogy munkahelyi, munkaszervezeti okai lehetnek a kiégésnek, így a megelőzést és a beavatkozást egyéni, valamint munkáltatói oldalról is érdemes megtenni.
„Munkahelyi beavatkozásnál szűréssel és munkahelyi közérzetetjavító megoldásokkal, illetve csapatépítő tréningekkel sokat tehetne a munkáltató. Vannak olyan intézmények, vállalatok, ahol nagy odafigyeléssel próbálják dolgozóik komfortérzetét fenntartani, elkerülni kiégésüket. A főnöknek lehetőséget kell adnia arra, hogy beosztottja ne csak egy báb legyen, hanem beleszólhasson döntésekbe, érezze, hogy ő is valamilyen szinten kontrollálja a folyamatot. Mindezek mellett pedig fontos, hogy normál munkatempót várjon el a munkáltató" – magyarázza a pszichológus.
„Amennyiben akár magunktól, akár szakember segítségével sikerült kizökkennünk ebből a nyomasztó állapotból, fontos, hogy nem a régi kerékvágásba kell visszatérni, hanem egy jobb, kedvezőbb életformába”- javasolja a szakember.
Tippek a burnout megelőzésére
- engedje el a bűntudatot: a Huffington Post szerint amennyiben állandó bizonyítási vágy hajt valakit, akkor az hajlamos lehet szinte minden idejét a munkának szentelni. Fontos, hogy engedje el a bűntudatát amiatt, hogy ha nem túlórázik, és nem dolgozik még otthon, az esti órákban is, hiszen mindenkinek jár a pihenés.
- bátran mondjon nemet: Bill Cosby komikus mondta egyszer, hogy nem tudja, mi a siker kulcsa, azonban a hibázásé az, ha mindig meg szeretnénk másoknak felelni. Ez így igaz, hiszen egy idő után igazán frusztrálttá teheti az embert az, ha állandóan a kollégák és a főnök kedvében szeretne járni. Éppen ezért ha úgy érzi, valamit már képtelen elvégezni, mert nincs rá ideje, nyugodtan mondjon nemet!
- teremtse meg a jó reggelt: ha a reggel rossz, akkor nagy valószínűséggel az egész nap az lesz, így érdemes káosz és kapkodás helyett nyugodtan indítani. Ha kell, keljen fel előbb, hogy ne torkolljon ideges rohanásba a készülődés. Készítse ki előző nap a ruháit, rakja össze a gyerekek holmijait, így talán még arra is lesz idője, hogy a plusz energiáért fusson reggel egy keveset!
