Mit kell tudni a laktózérzékenységről és hogyan éljünk vele együtt.
Lehetséges, hogy laktózérzékeny lettem. Nem akarom elhinni, mert nagyon szeretem a tejtermékeket, és eddig semmi bajom nem volt velük. Utánajártam, mit kell tudni erről az állapotról, és hogy betegség-e egyáltalán.
Mi az a laktóz-intolerancia?
Van a szervezetünkben egy laktáz nevű enzim, amelyik azért felelős, hogy a tejcukrot (laktózt) glükózzá és galaktózzá (azaz összetettből egyszerű cukrokká) alakítsa. Csakhogy ez az enzim sokak szervezetéből hiányzik, illetve túl kevés van belőle ahhoz, hogy rendesen elvégezze a feladatát.
Ilyenkor – kicsit leegyszerűsítve – az történik, hogy a tejcukrot nem emésztjük meg, ezért az nem szívódik fel a vékonybélben, ahol kellett volna neki. A nem megemésztett laktóz először elkezd vizet megkötni, amitől hígul a széklet, és ez már önmagában is hasmenést okozhat. Ezután viszont bejut a vastagbélbe, az ott lévő baktériumok megerjesztik, ami pedig puffadással, hasmenéssel, hasgörcsökkel jár. (Ez egyébként ugyanígy van bizonyos fajta nehezen emészthető cukorpótlók fogyasztása esetén is, pl. fruktóz, szorbitol, mannitol).
És mi nem az
Időről időre, akár egyes gyógyszerek mellékhatásaként is előfordulhat alkalmi laktózérzékenység. De vannak olyan betegségek is, amelyek tünetei nagyon hasonlóak lehetnek, mint például a bélférgesség, a bélgyulladás, vagy a tejfehérje allergia. Utóbbit onnan lehet felismerni, hogy a hasmenés mellett kiütésekkel is jár, viszont nem okoz puffadást. A bél, vagy gyomorhurut tünetei azonban nagyon hasonlóak lehetnek, ezért rendszeres jelentkezésük esetén jobb, ha orvoshoz fordul az ember.
A vizsgálat rövid és nem jár kellemetlenséggel, egy úgynevezett hidrogénkilégzéses vizsgálatról van szó. Aki gyanakszik rá, hogy esetleg laktózérzékeny, ennek a tesztnek az elvégzésével talán közelebb kerülhet a válaszhoz.
Kik, miért és mikor lesznek laktózérzékenyek?
Természetes körülmények közt a laktáz enzim mennyisége a szervezetben csecsemőkorban a legmagasabb, majd egyre csökken, ezért is van, hogy sok felnőtt találja szembe magát „egyszerre csak” a betegség tüneteivel.
A laktózérzékenyek aránya nem mindenhol egyforma. Bizonyos országok lakóinak, - a legtöbb ázsiai ország ilyen - például 90 százaléka képtelen lebontani a laktózt. (Úgy látszik a sors igazságos, hiszen a múltkori, lisztérzékenységről szóló cikkemből éppen ellenkezőleg, az derült ki, hogy az a betegség szinte teljesen ismeretlen náluk.) Hasonlóan nehezen birkózik meg a tejcukor megemésztésével az afrikaiak és a dél-amerikaiak nagy része, Európában pedig a déli országok lakói szenvednek tőle jobban.
A skandináv országok esetében a lakosságnak csak 5 százaléka érintett, és a kaukázusi országokban is majdnem ilyen alacsony az arány. (További részletek a Wikipedia táblázatában.)
A férfiak és a nők egyformán érintettek ebben a betegségben, viszont érdekes módon a korábban laktózérzékeny kismamák egy része a terhesség alatt visszaszerzi laktóz lebontó képességét.
Lehet-e komoly baj belőle?
Elvben nem. Mégpedig azért nem, mert a tünetek annyira kellemetlenek, hogy a páciensek maguktól is elkezdik kerülni a laktóztartalmú ételek fogyasztását. Természetesen senkinek nem tesz jót az állandó hasmenés, hiszen akár kiszáradáshoz is vezethet, de ez, a puffadás, és a súlyosabb esetekben jelentkező gyomor és hasfájás elegendőek ahhoz, hogy még a tejet korábban lelkesen fogyasztók kedve is elmenjen a fogyasztásuktól.
Éppen ez vezethet problémákhoz, mivel ha valaki nem figyel oda, akkor a tejtermékek kiiktatása a szervezetben hiányállapot kialakulását is okozhatja.
Hogyan vásároljunk, hogyan főzzünk?
Az orvosok szerint sem helyes, ha a laktózérzékeny teljesen kiiktatja a tejtermékeket az étrendjéből. A tejtermékekben sok sok hasznos vitamin és ásványi anyag található, (kalcium, A, D, B12 vitaminok, foszfor), komplett fehérjeforrás, és a könnyen megemészthető tejzsírok is védelmet nyújtanak sok betegség ellen. Kiiktatás helyett sokkal hasznosabb, ha inkább laktózmentes tejtermékeket fogyasztanak.
Ezek azért jók, mert félrevezető nevük ellenére nem elvesznek belőlük valamit, hanem hozzátesznek, mégpedig laktázt, azaz a laktózbontó enzimet.
Általánosan alkalmazható diétát szinte lehetetlen meghatározni, mert az egyes emberek érzékenysége nagyon különböző lehet. Van, aki csak a tejre érzékeny, de gond nélkül tud joghurtot, juhtúrót, vagy kefirt enni. Olyan is van, akinek napi fél deci tejtől sem lesz baja, szóval a diétát célszerű mindenkinek magának beállítania.
A tejpótlók, például a növényi tejek (zabtej, rizstej, szójatej, mandulatej) gond nélkül fogyaszthatóak, és kalcium is van bennük, de nehezebben szívódik fel, mint a tejben lévő. Ugyanakkor 3-4, vagy akár 5-ször annyiba is kerülhetnek, mint a hagyományos tej. Ezzel szemben, a laktózmentes tejtermékek, bár szintén drágábbak, de nem olyan sokkal.
Gyógyítható?
Nem, a tudomány jelenlegi állása szerint a laktózérzékenység nem gyógyítható. Léteznek laktáz enzimet tartalmazó, vény nélkül kapható tabletták, és cseppek, amelyek beszedése segít megemészteni a laktózt, így az erősen érzékenyeknek sem kell zavarba jönniük, ha étterembe mennek, de a cseppeket akár a kávézóban rendelt lattéba is beleönthetik.
(Forrás: Webbeteg, Házipatika, Mayo Klinika, Wikipedia)
