Hogyan lehet féken tartani az üzleti ebédek miatti extra kilókat úgy, hogy közben ne tűnjön fel az asztaltársaknak.
Aki alkalomszerűen, viszonylag ritkán jár étterembe, az ragadja meg a lehetőséget és nyugodtan egyen olyasmit, amit otthon amúgy nem készítene el magának. Aki viszont a munkája miatt sokszor vesz részt üzleti evéseken, pillanatok alatt észrevétlenül felszedhet jónéhány extra kilót, ezért nem árt, ha odafigyel. Elsősorban az ilyen „hivatalból evőknek” szólnak a tanácsaink. Közülük is azoknak, akik nem szeretnék, ha asztaltársai észrevennék igyekezetét, hogy aztán a fogyókúrája legyen az est témája.
Egy jobb étteremben egy csomó kaja tényleg finomabb. Mostanában jobban a kulisszák mögé látok, és részt vettem egy-két hobbifőzésen is, ezért már azt is tudom, hogy miért.
Még a legmegátalkodottabb háziasszony sem merne annyi tejszínt, igazi vajat, cukrot, darált diót, olvasztott csokit, zsírt és egyéb dietetikai rettenetet az ételekbe tenni, mint egy jó séf. Igen, mert a felsorolt dietetikai rettenetek azok, amiktől nagyon-nagyon finom lesz egy étel.
Következzen tehát a százezer forintos kérdés: mit csináljon az étteremben az, aki fogyókúrázik? Mielőtt elküldenek a fenébe, itt most nem arra gondolok, aki egy évben háromszor elmegy étterembe és még akkor is képtelen normálisan enni. Sokkal inkább azokra, akiknek muszáj étterembe járniuk. Korábban az én munkám is megkívánta, hogy üzleti reggelik, ebédek és vacsorák tömkelegén vegyek részt, és meg is lett az eredménye extra kilók formájában. Következzen néhány jótanács a rendszeresen éttermezőknek.
1 – El a kezekkel a falatkáktól!
Manapság egyre több helyen hoznak a vendégnek rágcsálnivalókat, kenyereket, grissinit, mártogatókat, meg mindenféle egyéb étvágygerjesztőt, addig is, ameddig a rendelt fogás megérkezik.
Ezekből én például észrevétlenül, pikk-pakk képes vagyok megenni egy csomót. Pedig egy minizsömle még vaj, vagy egyéb feltét nélkül is 150 kalória körül van, vajazva pedig 200 is. És mire az étel megérkezik, valahogy mindig üres a kosár. Szóval érdemes ellenállni a kosár csábításának.
2 – Osztozkodjunk
Nem minden munkatárssal (az üzleti partnerekről nem is beszélve) vagyunk olyan viszonyban, hogy beleegyünk egymás tányérjába. Viszont előételnek még egy üzleti vacsorán is lehet többszemélyes vegyestálat rendelni, mondván, hogy minél több fogást jó volna megismerni. Ez nem feltűnő, és utána már senkinek sem azt fogja nézni, hogy a többiek mennyit fogyasztottak.
Jó megoldás lehet mindenből fél adagot kérni, arra hivatkozva, hogy kell a hely desszertnek is. A pincér szerint (általában) a fél adag nagyon kevés, de a pincér általában egész napos fizikai munkát végző férfi (persze, hogy neki kevés), aki ráadásul még szakmai büszkeségből sem hagyhatja, hogy kiéhezett vendégek távozzanak az étteremből.
3 - Minél egyszerűbb, annál jobb
Étterembe nyilván nem azért megy valaki, hogy vízben főtt krumplit egyen. Aki viszont munka miatt, sokszor jár üzleti kajálásokra, annak jó szabály az egyszerűség. Minél bonyolultabb neve van egy ételnek, annál valószínűbb, hogy sok benne a hizlaló hozzávaló. A grillezett, párolt, sült ellenben olyan hívószavak, amikkel nem nagyon lehet mellélőni. Ha valaki el szeretné kerülni az idegesítő nahát, te fogyókúrázol, ugyan már, semmi szükséged rá köröket, az nyugodtan rendeljen valami látványosabb húsféleséget, de mellé vagy salátát, vagy párolt zöldséget kérjen. Így elkerülhetőek a fogyókúrára vonatkozó hülye kérdések.
4 – Módosítható fogások
„Nem szeretem a majonézt.” Ez varázsszó, illetve inkább varázsmondat, hiszen ha valaki nem szeret valamit, például a majonézt az nyilván joghurtos öntettel fogja kérni a salátát, és a hús mellé nem akar tartármártást. Az étlapon szereplő fogásokat mindig lehet módosítani, és mindig van olyan megoldás, ami nem von maga után kellemetlenkedő fogyókúrás kérdéseket.
Például: Nem jó a gyomrom, tud valami könnyű fogást javasolni? Aki pedig nem akar az emésztéséről beszélni, kinézhet valami könnyű fogást az étlapról, és rendeléskor mondhatja, hogy egy korábban itt evő ismerőse azt javasolta, hogy feltétlenül kóstolja meg az ecetes fejes salátát, mert az egész városban itt készítik a legjobban.
Vigyázat: nem érdemes arra hivatkozni, hogy vegetáriánusok vagyunk. Egyrészt ciki, ha utána legközelebb ugyanazokkal eszünk és elfelejtjük. Másrészt a legtöbb étteremben a csőben sült zöldségek, vegetáriánus egytálételek úsznak a tejszínben, vajban, tejben.
4 - Desszert
Hát igen, a desszertkérdés több szempontból is nehéz. Egyfelől ellenállni nekik, másfelől pedig, hogy mindezt feltűnésmentesen tegye az ember. Az erős akaratúak hivatkozhatnak jóllakottságra, a kevésbé erősek viszont nyugodtan felezzenek kollégáikkal. (Egyébként biztos, hogy a kollégák nagy része hasonló cipőben jár, és hálásak lesznek a felajánlás hallatán.)
A felezés itt sem azt jelenti, hogy beleeszünk egymás tányérjába, hanem azt, hogy eleve két részre osztva rendeljük meg a szóban forgó finomságot.
5 – Bor, sör, pálinka
Az alkoholokban rengeteg a kalória, de egy üzleti étkezésen általában megoldja a problémát, hogy a legtöbben kocsival jönnek. Nehezebb a helyzet egy konferencián, vagy egy céges hétvégén.
Ilyenkor érdemes odafigyelni, mert a pincérek amint kiürül a pohár, jönnek újratölteni, így előfordulhat, hogy egy vacsorán több kalóriát iszunk, mint amennyit eszünk. A legjobb tipp – csak nehéz betartani – hogy a második (vagy harmadik) pohár bort hagyjuk a pohárban. Így nem kell 5 percenként visszautasítani a kínálást.
