Számos oka lehet annak, hogy valaki a vegetáriánus táplálkozás mellett dönt. Akármi áll is a háttérben, biztos, hogy a döntés nagy változást jelent majd a szervezetünk számára és befolyással lesz a mindennapi életünkre is. Néhány tanács azoknak, akik ilyen döntést fontolgatnak.
Egyszerűen ne együnk több húst? De miért ne? Amikor megkérdeztem néhány vegetáriánus ismerősömet, akkor a legkülönbözőbb és legmeglepőbb válaszokat kaptam.
Az én előítéletem az volt, hogy a vegetáriánusok legtöbbjének van valamilyen - többé vagy kevésbé titkolt rögeszméje. Mondjuk szilárdan hiszik, hogy a hús rohad a bélrendszerükben, vagy hogy a megölt állat lelke tönkre fogja tenni túlvilági tartózkodásukat, ilyesmik.
Ennél azonban sokkal prózaibb válaszokat kaptam. Van, akinek a felesége egyszerre csak úgy döntött, hogy vega lesz, elkezdett aszerint főzni, és mivel az ételek finomak voltak, előbb utóbb az egész család átszokott. Ma már ez a természetes.
Az öcsém, aki 95 százalékos vegetáriánus, (minden évben kétszer megeszik egy nagy, békebeli bécsi szeletet) egyszerűen elkezdett undorodni a húsoktól. "Az előre csomagolt sonkák műízűek és nyálkásak voltak, és akkor még meg sem nézte az ember az összetevők listáját" – mondta.
Először azt érdemes tehát megnézni, hogy miért akarunk vegetáriánussá válni. Ez nem valamiféle köldöknéző pszichologizálás - egyszerűen azért fontos, mert már a tervezésnél jó tudni, hogy az új életmódra való áttérés közben mennyire lesz fájó a hús hiánya.
A kérdésre többféle válasz is lehetséges. Vagy azért, mert kell, például valamilyen egészségügyi probléma miatt. Vagy azért - mint a fent említett esetben, – mert a személy, aki otthon főz, kijelenti, hogy mától fogva vegetáriánusok leszünk és kész.
Szerencsére azért a legtöbben önszántukból döntenek úgy, hogy hosszabb vagy rövidebb időre, esetleg örökre felhagynak a húsevéssel. De az ő döntésüknek is számos mozgatórugója lehet.
Dönthetnek például vallási okokból. A buddhizmusban nem tiltott a húsevés, viszont az erőszak, a sérülések okozása igen, ezért van, hogy nem is igen esznek húst. A wikipedia idevonatkozó cikkében olvastam, hogy még a buddhisták is megehetik azokat a halakat, amiket kormoránnal, vagy vidrával ejtettek el. Nem is tudtam, hogy vadásznak ezekkel az állatokkal, és rögtön fel is merült bennem, hogy akkor már ehetnének sólyommal fogott kisebb madarakat is.
A hinduizmus irányzataiban nincs ilyen tanítás, ezért az indiai konyha tartalmaz (nagyon finom) húsos fogásokat is.
Dönthetnek így azok is, akik egészségesebbnek gondolják a vegetáriánus étkezést. Az ő esetükben már valószínűleg jobban fennáll annak a lehetősége, hogy hiányozni fognak nekik a húsételek.
Dönthetnek lelkiismereti okokból, mert nem akarják, hogy jóllakottságuk ára egy állat élete legyen. Rájuk szintén állnak a fentiek, nekik nehezebb lesz az áttérés.
Szerintem az a legfontosabb, hogy ez a döntés az ember saját döntése legyen, és ne valaki más kényszerítse rá. Persze, ahol mindkét szülő vegetáriánus, ott valószínűleg a gyerek is az lesz, más kérdés, hogy mit csinál majd vasárnaponként a nagyi rántott húsával. Sajnos sokan hajlamosak helyesnek gondolt elképzeléseiket másokra is ráerőltetni. Így születnek csupa jószándékból olyasmik, mint a vegetáriánus kutyatartás.
Árthat-e a vegetáriánus étkezés az egészségnek?
A vegetáriánus étrendet általában egészségesebbnek tartják, mint a húsosat. Annyi biztos, hogy a vegetáriánus étrend esetében általában alacsony a koleszterin, a zsír és a telített zsírsav bevitele, ami biztosan csökkenti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát és a szívkoszorúér problémákat.
Hiba lenne azonban egyenlőségjelet tenni az egészséges táplálkozás és a vegetarianizmus közé. Vajjal, tejszínnel, finomított cukorral és liszttel is tudunk csúnya dolgokat művelni a szervezettel.
A vegetarianizmusnak több fajtája is van. Húst általában egyik vegetáriánus sem eszik, bár egyes irányzatok (szemi-vegetarianizmus) a hal, sőt olykor a csirke esetében is kivételt tesznek. Lakto-ovo vegetarianizmusnak nevezzük, ha valaki állatot ugyan nem, de állati származékokat, azaz tejet és tojást is fogyaszt. Vannak olyan vegetáriánusok, akik se tejet se tojást nem esznek, a vegánok pedig, akik a vegetarianizmus legszigorúbb irányzatát képviselik, egyáltalán nem esznek meg semmit, ami az állatoktól származik, még a mézet sem. Ők kizárólag növényeken élnek, és azokat is minél kevésbé feldolgozott formában igyekeznek magukhoz venni.
Akármelyik utat választjuk is, az új étrendünk esetében fokozottan oda kell figyelni a fehérje, a vas, a kalcium és a B12 vitamin megfelelő mennyiségű pótlására.
A húsban lévő fehérje tartalmazza ugyanis az összes fajta aminosavat, amire a szervezetnek szüksége van. A vegetáriánusoknak viszont ugyanezt több forrásból kell összeszedniük. Ez egyáltalán nem nehéz, csak tudni kell, miket fogyasszunk a teljes fehérjepaletta megszerzéséhez. Jó fehérjeforrások a diófélék, az olajos magvak, a hüvelyesek és a gabonafélék. A bab például nagyon gazdag forrása a lizin nevű aminosavnak, ellenben kevés benne a kéntartalmú aminosav, például a cisztein. A gabonafélékkel éppen fordított a helyzet. Ha valaki tehát eszik egy tál rizst fekete babbal, akkor kiegyensúlyozott volt az aznapi fehérjebevitele.
A szója szinte teljes értékű fehérjeforrás, és a belőle készített tofut, meg egyéb húspótlókat sok vegetáriánus kedveli. Itthon azonban sokan kicsit gyanakodva tekintenek rá, mert a tengerentúlon lévő szójaföldeken túlnyomó részt genetikailag módosított fajtákat találunk. Ezekről ugyan még nem tudható, hogy ártalmasak-e de jobb félni, mint megijedni, és biztosan van valami oka, hogy Európából ennyire próbálják távol tartani őket. (Ha más nem akkor valamelyik erős gazdasági lobbi.) A lényeg az, hogy sok esetben fogalmunk sincs, hogy a nálunk megvásárolható szójatermékekben honnan származik az alapanyag.
Azok, akiknek hiányzik a hús, vagy félnek attól, hogy hiányozni fog nekik, meg fognak lepődni rajta, hogy kedvenc ételeik nagy része milyen könnyen elkészíthető hús nélküli változatban is.
Nekik az első hetekben azt tanácsolom, hogyha megengedhetik maguknak, akkor fizessenek be valamelyik vegetáriánus ételszállítóhoz. A Biochef, a Vegafood, a Vegafutár, és a Nemsüti csak néhány az egyre szaporodó lehetőségek közül, ezúton is elnézést azoktól, akiket kihagytam. Meg fogják látni, hogy nagyon változatos és nagyon ízletes ételeket lehet készíteni hús nélkül is, és ötleteket is kaphatnak a jövőre vonatkozólag.
A második javaslatom, hogy nézzenek körül egy hiper- vagy szupermarket gyorsfagyasztott rekeszeiben. Meglepően nagy a választék zöldségfasírtból, vega lasagnákból, húsmentes pizzákból és egyéb olyan ételekből, amikre korábban talán fel sem figyelt. Téved, aki attól tart, hogy majd ezentúl kénytelen lesz állandóan a salátát és a párolt zöldséget váltogatni.
Vannak kifejezetten vegetáriánus receptgyűjtemények, de a nagy receptoldalakon, mint a mindmegette.hu, vagy a no salty, szintén találhatunk sok-sok nagyon finom vega receptet is.
