Szakembert kérdeztünk arról, mit tehetünk mínusz 10-20 fokban azért, hogy bőrünk megússza maradandó károsodás nélkül. Azt már tudjuk, hogy a nyáron ajánlott, vízbázisú hidratálókat és testápolókat télen le kell cserélni zsíros, olajos kenőcsökre, mert a zsír védőréteget képez a bőrön, így jobban véd. A nyári arclemosó tejet is télire kell cserélni, olyan alkoholmentes, zsíros krémre, ami nem szárít. Az arcra nagyon körültekintően kell krémet választani, az allwomenstalk.com-on például az avokádóolajat, ligetszépe-olajat, mandulaolajat tartalmazó krémeket ajánlják. A shea vaj is jól hidratál, de mivel sűrű és nagyon zsíros, beül a pórusokba, ami az arcunkon nem valami szép látvány.
Jó, de miben más a mínusz 20 fok, mint a nulla?
„Van különbség a mínusz 1 és a mínusz 15 fok között a bőrünk szempontjából, de ezt a különbséget leginkább a kint tölthető időtartamban határozhatjuk meg. A mínusz 20 fok sem károsítja a bőrt, ha csak pár percre megyünk ki, illetve annyi időre, amennyit a mi bőrkeringésünk megenged. A vér- és bőrkeringés egyedi adottság, annál jobb, minél jobb kondícióban vagyunk. A sportolók például akár fél órát is futhatnak mínusz 10 fokban, nem fagy el semmijük, míg egy edzetlenebb ember, akinek hamar kihűlnek a végtagjai, hamar átfázik, szenvedhet fagyási sérülést is akár ennyi idő alatt. A bőrkeringés játszik legnagyobb szerepet abban, ki mennyire fagy át a mínuszokban: hidegben összeszűkülnek a bőr kapillárisai, de nem mindegy milyen gyorsan és mekkora mértékben” – magyarázta el a Díványnak dr. Vass Ilona bőrgyógyász, dermatológus.
A fagyásra kell figyelni
„És itt beszélhetünk a károsodásokról is: az egyik rizikó a fagyási sérülés. Akinek rosszabb a bőrkeringése, hamarabb megsérülhet. Különösen a gyerekekre kell figyelni, akiket babakocsiban sétáltatnak. Egy kisbabánál, ha elalszik a babakocsiban, főleg, ha nyálzik is, hamar fellépnek a felületes fagyási sérülések. A fagyás jele lehet a kipirosodás, ha a bőr felhólyagosodik, vagy nagyon kivörösödik, orvoshoz kell fordulni, de egy egyszerű bőrpírt nyugtató, zsíros krémmel lehet kezelni” – mondja a dermatológus. „A másik problémás pillanat, a hidegről hirtelen melegbe kerülés: akinek rosaceás a bőre, annak nem jó, ha hirtelen hőfokváltozásnak teszi ki magát, mert a hidegben összeszűkült kapillárisok melegben hirtelen kitágulnak, az erek elpattanhatnak, kitágulhatnak, tovább vörösödik a bőr” – teszi hozzá dr. Vass.
Tünetek, tanácsok
És honnan jöhetünk rá, hogy kezdünk megfagyni? „Aki fázós, hamar kihűlnek a végtagjai, vagy érszűkület gyanúja áll fenn nála, az ne tartózkodjon sokáig hidegben. És egyáltalán a legjobb védelem a fagyás ellen, ha nem vagyunk túl sokat a mínuszokban. Aki mégis rákényszerül, vegyen símaszkot. Mondjuk az utcán furcsán fest benne, de nem is azokat fenyegeti a fagyás, akik Pesten sétálgatnak. A zsíros krémek jók, de a fagyástól nem védenek meg” – mondja dr. Vass. A fagyási sérülés egyébként pont úgy néz ki, mint az égési, és úgy is kell kezelni. Enyhe esetben bőrpír jelenik meg, súlyosabb esetben hólyagok, kivörösödés.
Mínusz10 fok alatt elengedhetetlen a sapka, a sál, a kesztyű, a vastag cipő és akár több pár zokni is, mivel a fagyási sérülések legjobban a végtagokat és az arcot veszélyeztetik. Ha mégis átfagytak a végtagjaink, langyos vízzel célszerű megmelegíteni őket, mert a túlságosan nagy hőmérsékletkülönbségű víz ilyenkor súlyos sérüléseket okozhat. Még jobb a száraz ruhával való óvatos dörzsölés. A kihűlés és átfagyás tünetei, a végtagok elérzéktelenedése, elfehéredése, hólyagok és elkékülés lehetnek – írja az index.hu.
Lehet hidegallergia?
Létezik hidegallergia is: különös allergia, sokan nem is tudnak létezéséről. Két változata van, az egyik, amikor a hideg hatására a szervezetben lévő anyagok kicsapódnak és csalánkiütést okoznak, a másik, amikor a szervezet olyan anititesteket hoz létre, melyek hidegre kicsapódnak. Jellemzően négy fok alatt jelentkezik, a hideg az a kiváltó inger, aminek hatására hisztamin szabadul fel a szervezetben és elkezdünk viszketni. „Akinek hidegallergiája van, annak kivörösödik a bőre rossz időben. És persze ennél kellemetlenebb tünetek is felléphetnek, például viszketés, csalánkiütés, főleg a kiálló testrészeken, orrcsúcson, füleken, ujjakon” – mondja dr. Vass.
Smink a hidegben: legyen zsíros!
Felmerült bennünk, hogy a vizes alapú hidratálókrém már csak azért is kerülendő, mert akár meg is fagyhat a bőrünkben, de a bőrgyógyász nem tartja valószínűnek: „Talán, esetleg előfordulhat, ha hosszabb ideig vagyunk kint, de 5 perc alatt nem fog ráfagyni semmilyen krém. A városokban senki sincs annyi időt szabad levegőn, hogy ez komoly kockázat legyen, de persze ez is függ a bőr- és vérkeringéstől” – véli dr. Vass.
Az alapozástól sem kell tartanunk, csak olyan alapozót kell télire választanunk, ami nem vizes alapú (nyárra a bőr színkülönbsége miatt is érdemes másik alapozót venni, hisz télen mind sápadtabbak vagyunk, mint jóidőben). „Az, hogy szabad-e sminkelni, tulajdonképp a készítménytől függ, alapvető, hogy ne a vizes készítményeket használjuk, hanem a zsírosabbakat. Ha ilyen alapozónk van, az felkenhető” – mondja a dermatológus.
Próbálja ki a mínusz 110 fokot!
A mínusz 110 fokos hidegterápiát nem azoknak ajánlják elsősorban, akik nagyon élvezik a mínusz 15 fokot, hanem azoknak, akiknek ízületi- vagy bőrproblémáik vannak. „A teljestest hidegterápián mínusz 110 fokban kell 2-3 percet eltölteni. A kezelés két fázisból áll, először mínusz 60 fokban kell fél percet eltölteni, aztán mínusz 110 fokon 2-3-4 percet. Az időtartam attól is függ, kinek, hogyan reagál a vére, hogy milyen a vérkeringése. A hidegben összeszűkülnek a bőr kapillárisai, amikor kijövünk a hidegkamrából, négyszeresükre tágulnak a bőrerek.
Ezt a terápiát 30 évvel ezelőtt fejlesztették ki Japánban az ízületi betegségek, krónikus ekcéma kezelésére. Az ízületi gyulladás jelentősen javul 10, a pikkelysömör 20-30 ilyen kezelés után, de már az első után érezhető, hogy 2-3 órán keresztül könnyebb minden mozgás, ami korábban problémát okozott. A hidegterápia sokkhatás, olyan hormonok, biológiai anyagok szabadulnak fel, amelyek jó hatással vannak a szervezetre, a kezelésnek van egy fájdalomcsillapító hatása. A sportolóknak ez egy legális dopping, javítja a keringést, gyorsítja a regenerációt” – mondja dr. Vass Ilona. A hidegkamrában a bőrfelszín hőmérséklete 5 fokra csökken, a 3 perces hűtés után 20 perces átmozgató tornát tartanak a pácienseknek.
A bőrszárazság oka
A száraz bőrröl ebben a cikkünkben mindent megtudhat, de vegyük át még egyszer, télen miért kezd el mindenkinek húzódni a bőre. Az elsődleges problémaforrás a fűtés. A fűtőtestek ugyanis ontják magukból a száraz, forró levegőt, és a hangsúly a szárazon van. Egy párologtató beszerzésével – jó, egy vízzel töltött tál is megteszi – máris sokat javítunk a helyzeten.
A szárazság miatt kiemelten kell kezelni a kézfej bőrét, mert az vékonyabb, mint a test többi részének bőre, és kevesebb zsírmirigy van rajta. Ha nem zsírozunk elég kitartóan, megreped a bőrünk. A zsíron kívül/zsír mellett a kesztyű lehet jó védelem a hideg ellen, de sokaknak épp a pamut irritálja a bőrét annyira, hogy hidratálniuk kelljen.
Télen ne radírozzuk bőrünket! Kozmetikai kezeléseket végeztethetünk, de csak módjával, és ne síelés előtt. A forróvizes fürdő is maximum lelkünket melengeti, bőrünknek nem jó, ugyanis leoldja testünkről a védő zsírréteget, így a nedvesség is eltűnik a felső rétegekből. És persze a szoláriumot is kerüljük!
