Az előző részben megismerhettük, milyen eljárásokkal készül a kakaóbabból kakaópor a közkedvelt reggeli italunkba. Most az is kiderül, hogyan hat a szervezetünkre a kakaó és tényleg tartalmaz-e szívvédő összetevőket.
1. rész: egykor fizetőeszköz és státusszimbólum volt
Akár egy jó kávé vagy bor, a kakaópor minősége sem mellékes. A különböző kakaóporok más-más zsiradéktartalommal és pH-értékkel (kémhatás), és ebből eredően más és más színnel és aromával rendelkeznek.
Zsírtartalma alapján a kakaóporokat három típusba soroljuk:
* 20-22% kakaóvajat tartalmazó kakaó: Ezt a típusú kakaóport az élvezeti érték javítása céljából keverik az italokhoz, például a jobb ízhatás és a fokozott ízélmény elérése érdekében.
* 10-12% kakaóvajat tartalmazó kakaó: Az igen népszerű cukrozott, instant kakaóporban általánosan használatos kakaópor.
* 0 % kakaóvajat tartalmazó kakaó: Ezt a típust az italgyártók elsősorban a kakaópor egyes tulajdonságainak módosítására használhatják, például a nedvesítő hatás vagy az oldékonyság javítására.
A NESQUIK története
A NESQUIK-et 1948-ban az Egyesült Államokban fejlesztették ki, ahol Nestlé Quik néven került a kereskedelmi forgalomba. Kakaóporból és ízesítő anyagokból (pl. fahéj és vanília) készült, majd 2004 óta vitaminok és ásványi anyagok is szerepelnek összetevői közt. Az 1950-es években jutott el Európába, NESQUIK néven. 1959-ben került piacra a világ számos pontján még ma is megvásárolható eper ízű változata, egyéb ízesítésű (pl. banán, vanília) típusaival együtt. 1973-ban tervezték meg Quicky-t, a NESQUIK Nyuszit. Először egy nagy, kék „Q”-betűvel díszített gallérszerű nyaklánca volt, de 2004 óta öltözéke egy kicsit „lazább” lett, ezzel tükrözve a márka értékrendjét és modernitását. Az egyértelműség érdekében 1999-ben a világ minden országában NESQUIK-re cserélték a márka megnevezését.
Forró kakaó vagy forró csokoládé?
Egyesek szerint a „forró csokoládé” és a „forró kakaó” kifejezések egymás szinonimái, pedig két teljesen különböző italféleséget jelölnek. A kakaóital kakaópor (esetenként azonnal oldódó kakaópor), cukor és tej, vagy víz keveréke. Ezzel szemben a forró csokoládét a kakaót, a cukrot és a kakaóvajat egyaránt tartalmazó csokoládérudakból (sötét, félédes vagy étcsokoládéból) készítik. A két ital közti legfontosabb különbség tehát a kakaóvaj jelenléte, amitől a forró csokoládé zsírtartalma magasabb, mint a kakaóitalé.
A kakaóvaj
A kakaóvaj, más néven theobroma-olaj, egy meghatározott zsírsavakat (36%-ban egyszeresen telítetlen zsírsavakat) tartalmazó halványsárga színű zsiradék. Az egyik legstabilabb zsírszerű anyag, mivel természetes antioxidáns-tartalmának (pl. E-vitamin) köszönhetően nehezebben avasodik meg, ezért eltarthatósága akár két-öt év is lehet.
Emellett enyhe csokoládézamata és -aromája is van, így a csokoládénak is fontos összetevője. Élelmiszeripari felhasználásán túl kozmetikai termékekben, krémekben, ajakbalzsamokban, samponokban és szappanokban, de gyógyszerkészítményekben is alkalmazzák. Kakaóvajat tartalmazó krémeket és olajokat az aromaterápiában és masszázskezelések során is használnak az ellazulás elérése és a kényelemérzet megteremtése céljából.
A kakaó egészségügyi hatásai
Alexander von Humboldt német kutató mondta egyszer a kakaóról, hogy "sehol másutt a természetben nincs annyi értékes tápanyag olyan kis helyen felhalmozva, mint a kakaóbabszemekben."
A kakaópor a következő tápanyagok értékes forrása:
Magnézium: A megfelelő idegi és izomműködéshez nélkülözhetetlen ásványi anyag. A szervezetnek emellett a tápanyagok energiává alakításához is szüksége van a magnéziumra. Segíti a C-vitamin és a kalcium felszívódását.
Foszfor: A foszfor gyorsítja a szervezet sejtjeinek energia-felszabadító folyamatait, A kalciummal együtt a csontok és a fogazat szilárd kristályszerkezetének kialakításához is szükséges.
Rostok: A kakaóbab átlagos rosttartalma hasonló a teljes kiőrlésű kenyérfélék rosttartalmához. A kakaóvaj és a rostok lassítják a cukor felszívódását, ezáltal egyenletesebbé teszik azt.
Alkaloidok: A kakaó is tartalmaz koffeint, bár a kávénál sokkal kisebb koncentrációban. A kakaószemek legfontosabb alkaloidja a theobromin, amelynek szerkezete a koffeinhez hasonló, de annál mintegy tízszer gyengébb élettani hatású, és nem befolyásolja lényegesen a központi idegrendszer működését. Gyenge vízhajtó (azaz a vizelet-kiválasztást fokozó) is hatással is bír.
Polifenolok: A kakaóbab mintegy 8-13%-át a növényi hatóanyagok egyik természetes sejtvédő, antioxidáns hatású csoportját alkotó polifenolok teszik ki. A kakaó-feldolgozás folyamata, a fermentálás, a pörkölés és a lúgos feltárás csökkentik a kakaóbab összpolifenol-tartalmát. A kakaó polifenoljai a növényi vegyületeknek a „flavonoidokkal” közös csoportjába tartoznak. Hasonló szerkezetű színanyagok találhatók a kakaó mellett a vörösborban, a piros bogyós gyümölcsökben és a kávéban is.
A flavonoidok egészségügyi hatásai
Napjainkig több mint 4000 különböző flavonoidot azonosítottak, de ennél jóval nagyobb lehet a még felfedezésre várók száma. A flavonoidoknak több különböző csoportja létezik. Egyebek közt gyulladáscsökkentő, rákmegelőző, antimikrobiális és anti-allergén hatást tulajdonítanak nekik. Emellett igen jó antioxidánsok – néhányuk a C- vagy az E-vitaminnál is hatékonyabb –, azaz megóvják a sejteket a helytelen szokások (pl. dohányzás), valamint a káros környezeti hatások (pl. légszennyezés, UV sugárzás) miatt nagy mennyiségben termelődő szabadgyökök sejtkárosító hatásától. A kakaó különösen sokat tartalmaz a flavonoidok egyik csoportjából, a flavanolokból, ezek közül is az epicatechin és a catechin gazdag forrása. E vegyületeknek köszönhetően a kakaófogyasztás mértékének növekedésével például csökken a vérnyomás értéke, jelentősen csökken a vérrögképződés valószínűsége és a szervezet egészét általánosan érintő gyulladásos megbetegedések gyakorisága is. A kakaó polifenoljai emellett bizonyítottan növelik a vér HDL-hez kötött koleszterintartalmát és megakadályozzák az LDL oxidációját, így jótékonyan hatnak a vér koleszterintartalmára. Mindezen hatások eredőjeként a kakaó és a benne levő polifenolok védik a szervezetet a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel szemben.
Fitokemikáliák: A fitokemikália (szó szerint „növényi vegyület”) kifejezés a növényekben előforduló több ezer biológiailag aktív, jótékony hatású kémiai vegyületet takar. A táplálékunkból felszívódó fitokemikáliák számos különböző módon javíthatják az emberi test egészségi állapotát; találunk közöttük antioxidánsokat, mások csökkentik a vér koleszterinszintjét, egy harmadik csoportjuknak pedig rákmegelőző hatása van. Fitokemikáliák a legtöbb természetes eredetű élelmiszerben előfordulnak, főleg a zöldség- és gyümölcsfélékben vagy a zöldfűszerekben. Annak érdekében, hogy étrendünk minél többféle ilyen vegyületet tartalmazzon, fogyasszunk minden nap a szivárvány valamennyi színének megfelelő zöldségeket, gyümölcsöket.
Forrás: Nestlé Életmód Iránytű
