Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amerikában terjednek a drasztikus rákmegelőző műtétek - azok a nők, akik megtudják, hogy hajlamosak a mellrákra, egyre többször döntenek a teljes mell levétele mellett, anélkül, hogy rákosak lennének. A megelőzésnek számos más módja van, de itthon az embereknek a sötétben tapogatóznak. Egy genetikai szakértővel beszélgettünk.
Egyre több olyan amerikai nő választja a drasztikus, rákmegelőző mell-és petefészek eltávolító műtétet, akik a genetikai vizsgálat szerint ún. BRCA (BReast CAncer) génmutációval rendelkeznek, mely jelentősen megnöveli a mell- és petefészek rák kockázatát. Azoknak a nőknek az aránya is nő, akik az egyik mellben talált daganat miatt a részleges mellszövet-eltávolítás helyett mindkét mell teljes levétele mellett döntenek.
Ilyen drasztikus beavatkozást itthon nem sok orvos vállal
Dr. Nagy Zsolt genetikai szakértő szerint itthon nem jellemző, hogy a veszélyeztetett nők ilyen radikális döntést hoznának, és nem sok olyan orvos akad, aki rákdiagnózis nélkül elvégezne egy ilyen drasztikus műtétet, a genetika ugyanis csak hajlamosít, de nem determinál. Előfordulhatnak olyan esetek, mikor olyan magas a kockázat, hogy meg kell fontolni a prevenciós műtét lehetőségét, mert az orvosilag indokolt. Hazánkban azonban egyáltalán nem ez a jellemző, és számos más, a páciens számára sokkal kevésbé megterhelő prevenciós lehetőség van.
A genetikai vizsgálat nem végítélet
„Ha valakinél valóban kimutatható ez a típusú génhiba, akkor a prevencióban a genetikusnak, az onkológusnak, a szülész-nőgyógyásznak is szorosan együtt kell működnie, és kiemelt figyelemmel kell kezelnie a pácienst" – magyarázza a szakértő.
"Egy teljes emlőeltávolítás nagyon drasztikus beavatkozás, és ettől még kialakulhat rák akár a maradék minimális mellszövetben, akár a petefészekben. A petefészek eltávolítása is lehet indokolt, de nagyon körültekintőnek kell lenni, mert fontos hormontermelő szervről van szó, ami az egész szervezet működését befolyásolja. A cél az, hogy megőrizzük a test épségét, és a szervezet természetes működését, így inkább komplex megelőző kezelést, rendszeres szűrővizsgálatot és teljes életmódváltást javaslunk. A genetikai vizsgálat nem arról szól, hogy végítéletet mondunk, hanem arról, hogy pozitív eredmény esetén, különböző szakemberek bevonásával megpróbáljuk minimalizálni a kockázatokat.”
Ha már megvan a baj
Dr. Nagy Zsolt szerint a már diagnosztizált rák esetében orvosilag indokolt lehet a drasztikus megelőző műtét. Ha a mellszövetben jól körülhatárolható, és eltávolítható tumor van, akkor a részleges mellszövet-eltávolítás helyett a beteg - elsősorban az orvos javaslatára - dönthet úgy, hogy a teljes, kétoldali levétel mellett dönt. Ez a fajta prevenció azért más, mert itt már kialakult betegségről van szó, így indokolt az óvatosság. Szerencsére ma már a mellek rekonstruálása helyreállító műtétnek számít, így a társadalombiztosítás fedezi a plasztikai műtét igen borsos költségeit.
A mellrákos betegek nagy részének nincs is hajlama
A genetikai szakértő szerint az, hogy genetikai mutációból valóban kialakul-e betegség, az nagyobb részt inkább az életmód kérdése. Ráadásul meglepő módon az emlőrákos betegeknek csak elenyésző, 20-30 százaléka hordozza valójában a hibás gént, a mellrákon átesett nők nagy százalékának genetikai hajlam nélkül alakul ki a betegség.
„A genetikai vizsgálaton akkor is sokszor születik negatív eredmény, ha a mellrák többször is előfordult a családban, és a páciens szinte biztos benne, hogy pozitív lesz a teszt. Nem feltétlenül a rossz génhibák okozzák tehát a családi mintázatot, sokszor az eltanult rossz életmód, a nem megfelelő pszichés állapot és a félelem miatt alakul ki ugyanaz a betegség. Egy negatív teszt viszont nem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni, a helyes életmód mindenki életét hosszú évekkel, évtizedekkel meghosszabbítja.”
Fontos, hogy ne alakuljon ki betegségtudat
Dr. Nagy Zsolt azt mondja, ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, és azzal, hogy a genetikai állományunkban milyen gyenge láncszemek vannak, akkor tudatosan meg tudjuk előzni a bajt. Mindenkinek joga van tudni, hogy mire kell figyelnie, de mindenkinek a saját döntése, hogy felvállalja-e az ezzel járó esetleges pszichés terhet.
„Van, aki úgy van vele, hogy ha tudja, mire kell felkészülnie, akkor nyugodtabb, mert tudatosan képes megelőzni a bajt. Mások pedig inkább a struccpolitikát választják, és homokba dugják a fejüket, de ettől még nem oldódik meg a probléma. Egy genetikai tanácsadásról a páciensnek úgy kell elmennie, hogy nem alakulhat ki benne betegségtudat, mert ez akár önbeteljesítő jóslatként is működhet, és nagyon fontos, hogy távozáskor minden szükséges információnak a birtokában legyen. Ebben óriási felelőssége van a szakorvosoknak, a tájékoztatásra sokszor nincs elég idő a magyar egészségügyi rendszerben, ezért néha a beteg úgy érzi, hogy nem ismeri a lehetőségeit. A genetikai vizsgálat rengeteg lehetőséget rejt magában, de a páciensnek minden esetben tudnia kell, mit vállal, az orvosnak pedig úgy kell átadnia a leletet, hogy mellé minden szükséges tájékoztatást és szükséges támogatást is megad.”
Nem hagyjuk egyedül a problémával
„Ha egy nő nálunk genetikai vizsgálatot kér, és annak eredményeként kimutatható a génhibából adódó mellrákra való hajlam, akkor semmiképp sem hagyjuk egyedül ezzel a problémával" - folytatja a genetikai szakértő. Olyan komplex prevenciós terápiát javaslunk, amiben lehetősége van konzultálni szakorvosokkal, az életmódváltás támogatásához dietetikust vonunk be, és ha szükséges, akkor pszichológiai tanácsadással is segítjük a hozzánk fordulókat. Ilyen esetekben általánosan elmondható, hogy felül kell vizsgálni a fogamzásgátló tabletták használatát, a környezeti ártalmakat, az életmódbeli rossz szokásokat, és természetesen gyakoribb szűrővizsgálatokra van szükség.”
Komplex megelőző terápia
Dr. Nagy Zsolt szerint a dohányzás elhagyása, a személyre szabott, és egyéni ízlésnek megfelelő rákmegelőző diéta, a testmozgás, a környezeti ártalmak, a sugárzás kerülése, és a stressz kezelése olyan általános szabályok, amelyek mindenféle rákos megbetegedés kialakulásának kockázatát számottevően csökkentik. Egy szakértő gárda a teljes képet le tudja fedni, mindenre lehet egyénre szabott megoldást találni, de ez persze pénzbe, időbe és energiába kerül. Hiába mondják, hogy az egészség minden pénzt megér, ez csak akkor igaz, ha már ég a ház, a megelőzés valahogy sosem kap olyan szerepet, mint kellene
Az emberek nem ismerik a lehetőségeiket, csak rettegnek
A szakember azt mondja, hogy itthon információhiány van a rákos megbetegedéseket illetően. Az emberek rettegnek a ráktól, pedig szinte alig tudnak róla valamit, ráadásul még mindig többen halnak meg szív-és érrendszeri betegségek következtében, egy agyvérzéstől vagy infarktustól mégsem félnek annyian. A genetikai vizsgálatokról gyakorlatilag semmit nem tudunk, vagy teljesen téves információink vannak róla.
„Sajnos Magyarországon még mindig él az a tévképzet, miszerint a genetikai vizsgálat maximum arra jó, hogy rémisztgesse az embert, mert a génhibák ellen úgyis eszköztelenek vagyunk. Ez azonban nem igaz, mert a betegségek kialakulása sokszor csak 20-30 százalékban függ a genetikától, 70-80 százalékban a helytelen életmód tehető felelőssé. Ha ismerjük a gyengeségeinket, meg tudjuk előzni a bajt, és fel tudunk arra is készülni, ha esetleg mégis bekövetkezne.”
A negatív gondolatok bizonyítottan gyengítik az immunrendszert
A szakértő szerint az orvostudomány is egyre inkább elismeri a megfelelő pszichés állapot fontosságát, a félelem, az aggodalmak, a negatív gondolatok ugyanis bizonyítottan gyengítik az immunrendszert, ami így kevésbé hatékonyan harcol a kialakuló rákos sejtek ellen. Valamiről minél kevesebbet tudunk, annál félelmetesebbnek látjuk.
„Az embereknek jóval több tájékoztatásra lenne szükségük. A véleményem szerint minél több szakorvosi ismeretterjesztő előadás kerül megrendezésre, érthető és közérthető formában, annál több embert lehet széleskörűen tájékoztatni a prevencióról. Több civil szervezetre, szakállásfoglalásra lenne szükség, hogy sokan ne a sötétben tapogatózzanak.”
