A szédülés komoly bajt is jelezhet

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Hacsak nem éppen egy részeg éjszaka másnapját nyögöd, mégis forog veled a szoba, érdemes utánajárni az okoknak. A szédülést számos más tünet is kísérheti, ráadásul az sem mindegy, hogyan szédülünk.

Egyensúly és szédülés

A szédülés szót használják a bizonytalanság érzéstől kezdve, a forgó jellegű szédülésen át minden egyensúly-bizonytalanság jellemzésére. Normális körülmények között az egyensúlyt számos forrásból kapott jelek segítségével koordinálja az agy. A test helyzetétől függetlenül a vizuális ingerek segítik a test térbeli helyzetének meghatározását. A szem mellett a bőrben, az izmokban és az ízületekben található érző idegek is küldenek üzenetet az agynak a szervezet mozgásáról, illetve helyzetéről.

Az egyensúlyozó szerv a belső fülben található. Három gyűrű alakú szervecskékből - az úgynevezett félkörös ívjáratokból - áll, amelyek folyadékot és nagyon finom szőrszerű érzékelőket tartalmaznak. Ezek segítségével detektálható a fej mozgása. Ezen félkörös csatornákhoz közel találhatók a gravitáció hatását, és a fej előre-hátra mozgását érzékelő szervek: az utriculus és a sacculus. Ezekből az egyensúlyérzékelő szervekből szintén információ jut el az agyhoz. A szem becsukása hajmosás közben például nem jár az egyensúly elvesztésével, mivel a belső fül és a érző idegek segítségével is meg tudja az ember őrizni egyenes helyzetét. Azonban, ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni a beérkező adatokat, vagy az üzenetek ellentmondásosak, illetve, ha az érzőrendszer nem működik megfelelően, egyensúlyvesztés alakulhat ki.

A szédülés típusai

A vertigó

A szédülés leggyakoribb formája a vertigó. Olyan érzés, mintha forogna az emberrel a világ. A fej helyzetváltoztatása, többek között a felülés vagy a mozgás rontja a panaszokat, néha annyira súlyos lehet a vertigó, hogy hányingert és hányást is okoz. Legtöbbször a fej mozgatását érzékelő belső fül egyensúlyszervének rendellenes működése okozza. A vertigóval együtt az esetek többségében megjelenik egy rendellenes, ritmusos szemmozgás is. Számos ok idézheti elő:

Jóindulatú, időnként megjelenő pozicionális vertigóalis pozicionális vertigó ( - BPPV). Ennek során intenzív, rövid ideig tartó vertigó alakul ki, a fej helyzetének változtatása során. Különösen erőteljesek a tünetek, ha az ember az ágyban fekve megfordul, vagy felül reggel az ágyban. Akkor jelentkezik ez a betegség, ha a belső fülben található kálcium-karbonát kristályok egy része leszakad és a belső fül kis félkörös ívjárataiba (csatornáiba) bejut. Ezek a kis darabkák mozogásuk során, ingerlik a belső fül érzékelőit, ezáltal heves forgó jellegű szédülést hoznak létre. Kialakulásának oka napjainkban még nem tisztázott, az is lehet, hogy az öregedés egyik természetes velejárója. A fej traumája szintén BPPV kialakulásához vezethet.

A belső fül gyulladása. A belső fül gyulladása hirtelen, intenzív vertigót hozhat létre, amely néhány napon keresztül fennállhat, hányingert és hányást okozva. A tünetek annyira hevesek lehetnek, hogy a beteg néhány napra ágyba kényszerül. Szerencsére néhány nap alatt magától meggyógyul.

Meniére betegség. Meniére betegség során a belső fülben fokozott mennyiségű folyadék gyülemlik fel. Ez bármely életkorban kialakulhat, és jellegzetesen 30 perctől egy óráig tartó vertigós epizódokat idézhet elő. Emellett a fül teltségérzése, fülzúgás vagy fülcsengés és időnként kialakuló hallásvesztés is jelentkezhet. A Meniére betegség oka ismeretlen.

Vestibularis migrén.A vestibularis migréntől szenvedő betegek nagyon érzékenyek a mozgásra. Az egyensúly-bizonytalanságot és szédülést a fej gyors mozgatása, zsúfolt helyen való tartózkodás, gépjármű vezetése, vagy akár a TV-ben látott mozgás is kiválthatja. A betegek legtöbbjénél a vertigó nem a fejfájással egyidejűleg jelentkezik. Ehelyett a jellegzetes migrént kiváltó okok vertigóhoz vezethetnek fejfájás kialakulása nélkül. A migrénes vertigó roham néhány perctől, néhány napon keresztül át tarthat.

Akusztikus neurinóma. A hallóidegen kialakuló jóindulatú daganat. A tünetek közé tartozhat az egyensúly-bizonytalanság, a szédülés, a halláscsökkenés és a fülzúgás is.

Gyors irányváltoztatás a mozgás során. A hullámvasút, a hajózás, a gépjárműn, vagy a repülőn való utazás időnként szédülést okozhat.

Egyéb okok. Ritkán a vertigó súlyosabb neurológiai betegség tünete is lehet, így például stroke, agyvérzés, vagy sclerosis multiplex állhat a háttérben.

Gyengeségérzés

A gyengeségérzés ájulás előtti állapotot jelent, amely során gyengeség érzet alakul ki, de nem kíséri az állapotot eszméletvesztés. Néha hányinger, elsápadás és szédülésérzés társulhat ehhez a gyengeség érzethez. Okai közé tartoznak:

A vérnyomás leesése. A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomás magasabb értékének drámai csökkenése gyengeségérzethez, illetve ájulás közeli érzéshez vezethet. Ez kialakulhat túl gyors felüléskor, illetve a túl gyors felálláskor.

Elégtelen szívpumpa funkció. Bizonyos betegségek, például az érelmeszesedés, a szívizom megbetegedései, szívritmuszavar (arrhythmia), vagy a vértérfogat csökkenése miatt elégtelen mennyiségű vér áramolhat ki a szívből.

Egyensúlyvesztés

Egyensúlyvesztésről beszélünk akkor, ha bizonytalanság érzés, illetve egyensúlyzavar jelentkezik járás közben. Az okok az alábbiak lehetnek:

Belső fül betegségek. A belső fül betegségei miatt olyan érzése lehet, mintha lebegne, vagy túl nehéz lenne a feje.

Érzőrendszeri betegségek. A rossz látás, és az alsó végtagok idegkárosodása gyakran alakul ki idősebb emberekben egyensúly bizonytalansághoz vezetve.

Ízületi és izombetegségek. Az izomgyengeség, az ízületek kopásos, fájdalmas megbetegedése egyensúlyvesztéshez vezethet, ha a teherhordó ízületeket érinti.

Gyógyszerek. Az egyensúlyvesztés bizonyos gyógyszerek szedésnek mellékhatása lehet, így például az epilepszia elleni gyógyszerek, a nyugtatók és az altatók rendelkeznek ilyen mellékhatással.

Bizonytalanság érzés és más szédülékenység

A bizonytalanság érzés olyan furcsa érzés, mintha valami forogna az ember fejében. Úgy érezheti az ember, hogy azonnal elájul, ha ez a bizonytalanság érzés fokozódik. Az okok az alábbiak lehetnek:

A belső fül betegsége. Különböző mozgás illúziókat, illetve lebegésérzést hozhat létre.

Szorongásos betegség. Bizonytalanság érzést okozhatnak egyes pánik rohamok, a lakás elhagyásának félelme, vagy tág, nyitott terektől való rettegés (agorafóbia).

Hiperventilláció. A szorongásos betegségeket gyakran kísérő rendellenes gyors lélegzés, a bizonytalanság érzés kialakulásához vezethet.