A magyarok harmada egyáltalán nem ismer olyan szakembert, akit bármilyen otthoni vészhelyzet esetén kihívhat, 46 százalékuk pedig csak bizonyos hibákra ismer megfelelő mesterembert.
Csőtörés, gázvezeték-probléma, elektronikai berendezések meghibásodása, dugulás – még hosszan lehetne sorolni azokat a váratlan vészhelyzeteket, amelyek egy mai otthonban kialakulhatnak. Egy ilyen helyzet akkor is nagy kihívás elé tudja állítani a lakókat, ha ismernek megbízható szakembert az adott problémára, ha azonban nem, akkor sokszor lehetetlen feladatnak tűnik a vészhelyzet elhárítása. Márpedig a magyarok mintegy harmada semmilyen szakembert nem ismer – derül ki a Piac és Profit írásából.
Ezektől az otthoni vészhelyzetektől félünk
A lap az Europ Assistance átfogó kutatásának eredményeit ismerteti, amelyekből kiderül: a magyarok mindössze ötödének van mindenféle probléma elhárítására bejáratott, megbízható mesterembere.
46 százalékuk a lehetséges meghibásodások egy bizonyos körére tud szakembert hívni.
Minden harmadik magyar viszont egyáltalán nem ismer mesterembereket, és minden otthonában adódó hibaelhárítás esetén keresnie kell megfelelő iparost. A megkérdezettek 47 százalékának gondot okoz a megfelelő szakember megtalálása, a válaszadók 45 százalékának pedig nehézséget jelent a „kontár munka” elkerülése. 40 százalék arról számolt be, hogy problémás a szakember elérése telefonon vagy üzenetben.
A kutatásból az is kiderül, hogy mitől féltik a magyarok leginkább az otthonukat. A 18 és 69 év közöttiek 44 százaléka a leginkább a zárlattól és az elektromos problémáktól tart.
A magyarok harmada retteg a gázvezeték-problémáktól, az elektronikai berendezések garanciaidőn túli meghibásodásától, valamint a szennyvízkiömléssel járó dugulástól.
A bejárati zár meghibásodása (25 százalék), illetve a napelempanel sérülése (14 százalék) kevesebbeknek okoz álmatlan éjszakát.
A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy hogyan gondolkodnak a magyarok a biztosításról. A válaszadók szerint leginkább tűzkárra (92 százalék),
beázásra és csőtörésre (90 százalék), valamint viharkárra (88 százalék) érdemes a leginkább lakásbiztosítást kötni.
Sokan tartják fontosnak az üvegkárra és a másnak okozott kár elhárítására (80-80 százalék) kötött felelősségbiztosítást. Valamivel kevesebben fizetnének a dugulás miatti (75 százalék), illetve a háztartási berendezések garanciaidőn túli meghibásodása miatt adódó költségek (60 százalék) fedezetéért.
