Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Friss nemzetközi kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyár sok helyen jóval korábban érkezik, mint néhány évtizeddel ezelőtt. A vizsgálat tíz nagyváros adatait elemezte, és arra jutott, hogy a hőségidőszak átlagosan hat nappal hosszabbodik évtizedenként. A kutatók szerint Sydneyben a nyári időszak mára csaknem kétszer olyan hosszú lett, mint az 1960-as években volt.
A korábban január elején induló meleg periódus ma már gyakran november végén megérkezik – olvasható a The Guardian cikkében.
Már nemcsak melegebb, hanem hosszabb is a nyár
Ted Scott, a Brit Columbia-i Egyetem PhD-kutatója társaival együtt azt vizsgálta, hogy egy-egy városban mennyi ideig tartanak azok a hőmérsékleti viszonyok, amelyeket korábban csak a nyári időszakra tartottak jellemzőnek.
Az eredmények alapján a változás egyértelmű. Az elemzett városokban a nyár átlagosan hat nappal nyúlik meg minden évtizedben, de egyes helyeken ennél is gyorsabb az átalakulás. Minneapolisban például kilenc nappal nőtt a nyári időszak hossza tízévente, Torontóban pedig valamivel kisebb, de szintén jelentős növekedést mértek. Párizs és Reykjavík esetében is hasonló trend rajzolódott ki, vagyis a jelenség nem egyetlen földrész sajátossága, hanem szélesebb mintázat része.
A leglátványosabb adat Sydneyhez köthető
A kutatók azt találták, hogy Ausztráliában a nyár hosszabbodásának üteme az átlagos globális érték körülbelül két és félszerese. Míg a múlt század hatvanas éveiben a nyárias időszak nagyjából január elején kezdődött és március elején ért véget, addig az utóbbi években ez az időszak jóval korábbra tolódott, és számottevően tovább is tart.
Sydneyben átlagosan már november végén elkezdődik a meleg évszak, és egészen március végéig kitart.
Ez azt jelenti, hogy a korábbi, mintegy 65 napos időszak mára 125–130 nap körülire nőtt. A kutatók szerint ráadásul nemcsak az évszak hossza változik, hanem az évszakok közötti átmenet is egyre élesebb. Míg korábban fokozatosabb volt az átmenet tavaszból nyárba, ma sok helyen úgy tűnik, mintha egyik napról a másikra köszöntene be a tartós meleg.
A globális felmelegedés és a hőségidőszak
A hosszabb nyarak egyértelműen az éghajlati változás jelei. A következmények pedig jóval túlmutatnak azon, hogy tovább tarthat a strandszezon. A forró időszakok meghosszabbodása fokozhatja a tűzveszélyt, jobban megterhelheti az emberek és az állatok szervezetét, és új kihívások elé állíthatja a városokat. Ez különösen igaz a sűrűn lakott városrészekben, ahol eleve erősebben jelentkezik a hőség. Emellett a változás hatással van a mezőgazdaságra, a vízhasználatra, az energiafogyasztásra is.
A szakértők ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a vizsgálat globális adatbázisokra épült, ezért a helyi meteorológiai mérésekkel való összevetés még pontosabb képet adhatna.
Kapcsolódó cikkünkben ahhoz adunk segítséget, hogyan érdemes megtervezni idén a nyári szabadság kivételét.
