Az elmúlt hetek időjárásának következményei országszerte jól láthatók, a házakat sok helyen még mindig vastag hóréteg fedi. Az olvadással azonban a hótömbök könnyedén megindulhatnak, ha valaki óvatlan, akár balesetveszélyes helyzetet is okozhatnak.
“Iszonyat nagy hódarabok zuhannak le a tetőkről és sokszor méterekkel odébb landolnak mint gondolnánk” - figyelmeztettek a Redditen egy posztban. Egy másik felhasználó azért aggódott, mert a szomszéd telken lévő házról a parkoló autójára zuhanhat az olvadó hó. Birtokvédelmi szakjogásszal jártunk utána annak, vajon
milyen jogszabály vonatkozik erre a helyzetre, ki viseli a felelősséget, ha a lecsúszó hótömb vagy jég valakire ráesik.
Dr. Kajó Cecília a Díványnak hangsúlyozta a tetőről lezúduló fagyott hóval kapcsolatban az ingatlantulajdonos mindenkori felelősségét. Erre egyfelől a jog is kötelezi a tulajdonost, a ház építésekor gondoskodnia kell ennek elvi megakadályozásáról a tető kialakítása illetve felszerelése során.
Így kezeld a havat a házad tetején
A 280/2024. (IX. 30.) Kormányrendelet szövege szerint a tetőnek az építmény rendeltetésének megfelelő mértékben ellen kell állnia az időjárás, a vegyi és mechanikai hatásoknak, a csapadékot pedig a felületéről a tervezett irányba kell levezetnie. A 25–75 fok közötti hajlásszögű és a fémlemez fedésű tetőt
hófogósorral kell ellátni,
ha az eresz élvonala közlekedésre szolgáló területtel határos. A 10 méternél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megvalósítani.
“Ingatlannál a tulajdonos felelőssége a járda takarítása, és az is, hogy ne üsse agyon a tetőről lecsúszó hó az embereket. Az mindegy hogy egy kézben, vagy egy tulajdonosi közösség kezében a ház”
− összegezte a jogász. Ha az ingatlan felépítése miatt a fentiek szerint kötelező lenne a hófogósor kialakítása, de az nincs a házon, gyakorlatilag lehetetlen a kimentés a kártérítési felelősség alól.
Mint mondja, a Ptk. szerint a kártérítési felelősség ahhoz kapcsolódik, hogy valakivel szerződéses vagy szerződésen kívüli kapcsolatban, és az ehhez tapadó felelősség szigorúsága is eltérő.
„Ha kávéfőzőt vettünk, és felrobbant, vagy házat vásároltunk, de kiderült, hogy életveszélyes a padlás, szigorúbb a kimentési lehetőség, mivel a polgári jog azt mondja, teljesen érthetően, hogy egy szerződéses viszonyban ismertek a felek, a szerződés tárgya, tehát kiszámíthatóbb a kockázat is − teszi érthetővé dr. Kajó Cecília. −
A szerződésen kívüli felelősség az élet mindennapos váratlan veszélyhelyzeteit jelenti, elsősorban baleseteket,
ahol jellemzően mindkét, vagy több felet váratlanul éri a történés. Ahol kiszámíthatóbb a váratlan veszélyhelyzet a szerződésen kívüli kapcsolatokban, azokat a Ptk. külön nevesíti, ilyenek az épületkárok is. Az épület egyes részeinek lehullásával, vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért tehát
az épület tulajdonosa felelős,
kivéve, ha bizonyítja, hogy az építkezésre és karbantartásra vonatkozó szabályokat nem sértették meg, és az építkezés vagy karbantartás során a károk megelőzése érdekében nem járt el felróhatóan, magyarázza a jogász.
A fenti szabály szerint tehát ha kötelező a hófogó, az önmagában nem baj, ha nincs, de a tulajdonosnak gondoskodnia kell róla, hogy utólag felhelyezésre kerüljön, és egy esetleges baleset során ezt kell bizonyítania.
Figyelmeztess a veszélyre
Ha nem kötelező a hófogósor, akkor a kártérítési igénynél lehet vizsgálni, hogy mindent megtettél-e annak érdekében hogy az eszköz hiányában más módon megelőzd a káreseményt, magyarázta dr. Kajó Cecília. Ha kiírod a házra vagy a kerítésre, egy kis táblácskára hogy
Vigyázz, hóveszély!
és ennek ellenére odaállt valaki kocsival, az ő kárenyhítési kötelezettsége és károsulti közrehatása is vizsgálható, hiszen ismerhette a potenciális veszélyhelyzetet, mégis odaállt. A közösségi médiában megjelent posztban azt javasolták saját tapasztalat alapján, hogy az önkormányzatnál jelentse, ha veszélyes mennyiségű hó csúszhat a járdára, az önokrmányzat pedig adott időn belül kötelezi az épület tulajdonosát a veszély elhárítására.
