Itthon is kedveltek az örökzöld, kellemes látványt nyújtó bambuszok, de gyors és agresszív terjedésük miatt katasztrófát okozhatnak a kertben.
Az elmúlt években Magyarországon is ugrásszerűen megnőtt a bambusz népszerűsége, egyre többen ültetik a kertjükbe az Ázsia trópusi és szubtrópusi területeiről származó egzotikus növényt.
Ezért ne ültess bambuszt a kertedbe
Nem nehéz megérteni, miért választja a bambuszt sok kerttulajdonos: sűrű levélzetével, tetszetős megjelenésével kiválóan eltakarja a csúnya kerítést, vagy megakadályozza hogy az utcán sétálók, esetleg a kíváncsi szomszéd belássanak az udvarba. Rendkívül gyorsan nő, így hamar látványos zöld falat képez, ráadásul örökzöld, a keményebb fagyokat leszámítva a hazai teleket is bírja.
Minden ideálisnak tűnik, mi baj lehet? – gondolhatnánk. Ám aki nem ismeri a bambuszt, keservesen megbánhatja, ha ezt a növényt választja, mert agresszíven terjed, és hatalmas károkat okozhat a kertben, sőt az építményekben is.
Mi fán terem a bambusz?
A legismertebb bambuszok fa méretűre, többnyire 6-10 méter magasra nőnek, de egyes fajok akár a 20 métert is elérhetik. Méretük ellenére egyáltalán nem fákról van szó, a bambuszok a pázsitfűfélék családjába tartozó, évelő növények. Szédítő gyorsasággal képesek növekedni:
a Guinness Rekordok Könyve szerint a bambusz a világ leggyorsabban növő növénye, naponta akár 90 centit is hosszabbodhat.
A bambuszoknak két fő típusa létezik: a bokrosodó változatok egy kisebb területen nőnek, nem burjánzanak el, ezért viszonylag könnyen kordában tarthatók. A futó vagy terjedő fajok azonban a gyöktörzssel (rizómával) intenzíven terjeszkednek a föld alatt, és rövid idő alatt képesek nagy területeket elfoglalni. Pontosan úgy, ahogy a kerti pázsitnak vetett fűfélék. Ez a tulajdonsága a gyors növekedéssel párosulva olyan növényt eredményez, hogy érdemes kétszer is meggondolni, valóban bambuszt szeretnénk-e kertbe.
A bambusz rizómái évente akár 4-5 métert is terjedhetnek a talajban. Eleinte nem látszik, hogy bármi gond lenne, de miután a gyöktörzsek új hajtásokat kezdenek növeszteni, rengeteg bosszúságot és kárt okozhatnak. Amellett, hogy kiszoríthatják a többi növényt, a hegyes hajtásvégek szinte bármibe befurakodnak, tönkreteszik a járdát, felnyomják a betont, áthatolnak az aszfalton, még a házakba, épületekbe is benyomulhatnak.
Beszámoltak olyan esetről, hogy egy házban a szegélyléc mögül bújt elő a bambusz hajtása. A padló felszedése után derült ki, hogy a szomszéd kertjéből induló, évek óta észrevétlenül terjeszkedő bambusz tört be a lakásba. Ha épületben nem is okoz kárt, aki bambuszt ültet a kerítése mellé, számítson arra, hogy pár év múlva megharagudhat rá a szomszédja, mert a növény megszállta a kertjét, és képtelenség megfékezni. Akár birtokvédelmi eljárás is lehet belőle.
Így lehet kordában tartani a bambuszt
Aki eltántoríthatatlan, és a kockázatok ellenére mindenképpen bambuszt szeretne, annak a szakemberek azt tanácsolják, hogy jól nézze meg, milyen fajt választ, keressen egy bokros változatot. Gyakori megoldás az is, hogy konténerbe ültetik a növényt, ami megakadályozza a terjeszkedését.
Szabadföldi, kerti ültetés esetén az a legfontosabb, hogy valamilyen fizikai építmény megakadályozza a rizómák terjedését – ezt hívják gyökércsapdának.
Vastag műanyagból vagy fémből szoktak egy föld alatti kerítést kialakítani. Ezzel a megoldással az a baj – különösen ha sövényként, hosszú sávban telepítik a bambuszt –, hogy sokszor nem lehet egyetlen darab anyagból létrehozni a gyökércsapdát. A hajtások pedig a legapróbb rést, illesztési hézagot is megtalálják, és előbb-utóbb a növény kiszabadul. A legbiztosabb megoldás a betonból épített gyökércsapda.
Akinél már megtörtént a baj, és a bambusz szétterjedt a kertben, jóval nehezebb helyzetben van. Utólag is lehet gyökércsapdát építeni, de sokkal körülményesebb, és fel kell készülni arra, hogy még évekig új hajtások fognak a földből kibújni.
Nem csak a bambusz okozhat gondot: életveszélyes a kerted, ha ezekre nem figyelsz oda.
