Bírósági pert kockáztatsz, ha ilyen növényt ültetsz

Olvasási idő kb. 2 perc

Az interneten futótűzként terjed az a videó, amelyben egy kerttulajdonos kétségbeesetten panaszolja el, hogy szomszédja egy agresszívan terjedő növényt, bambuszt ültetett a telekhatárra, amit képtelenség megfékezni.

A Pénzcentrum az eset kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy egy ilyen nem megfelelő ültetésnek akár jogi következményei is lehetnek. A szomszéd szükségtelen zavarása ugyanis ütközik a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel, és birtokvédelmi eljárást vonhat maga után. Sőt, ha kár keletkezik, a sértett fél jogi úton kártérítésért folyamodhat.

Jogi ügy lehet az elhibázott növényültetésből

Dr. Szabó Bianka jogász a portál kérdésére elmondta, mivel hiányzik az országos szintű szabályozás, az illetékes önkormányzatok által megállapított helyi építési szabályzat rendelkezései (HÉSZ) az irányadók.

Az olyan növények ültetésekor, mint a bambusz, körültekintően kell eljárni, mert nagyon agresszíven terjeszkednek
Fotó: wulingyun / Getty Images Hungary

A szakember szerint az ültetésnél javasolt figyelembe venni a fás szárú növények védelméről szóló 282/2024. (IX. 30.) kormányrendelet tartalmát is. Ez kimondja: fás szárú növény a telek azon részén és oly módon telepíthető, hogy

  • az emberi életet nem veszélyezteti,
  • a biztonságos közlekedést nem akadályozza,
  • a meglévő építményekben nem okoz kárt, illetve nem akadályozza azok biztonságos működését, megközelítését.

Fontos tehát utánanézni a helyi szabályozásnak, illetve érdemes lehet a szomszéddal is előzetesen egyeztetni. Ha nincs érvényes helyi szabályozás, a telken elvileg bárhol ültethető növényzet (bár az ajánlott ültetési távolságokat célszerű figyelembe venni). Az egyetlen kitétel, hogy „a szomszédos ingatlan tulajdonosát nem zavarhatja az ingatlana használatában, birtoklásában nem korlátozhatja, épületében kárt nem okozhat”.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?