Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Okirat-hamisításnak minősül Magyarországon, ha nem az ingatlan valós vételára kerül az adásvételi szerződésbe. Az alacsonyabb illeték érdekében elkövetett trükkért börtönbüntetés is járhat.
Törvény szabályozza, hogy amikor egy ingatlan gazdát cserél, adásvételi szerződésnek kell készülnie. Ebben rengeteg részletnek szerepelnie kell, köztük a vételárnak is. Mivel ezután illetéket és adót kell fizetni, sokakban felmerülhet, hogy érdemes lehet a valóságosnál alacsonyabb összeget feltüntetni a dokumentumban. Ezért a trükkért azonban súlyos büntetés jár – derül ki a Femina írásából.
Komoly összegek miatt trükköznek a magyarok
Ingatlan vásárlásánál nemcsak a vételárat kell megfizetni, hanem adót és illetéket is. Előbbi az eladót, utóbbi pedig a vásárlót terheli, mindkettő alapja a vételár. Drágább ingatlan esetében ezek komoly összegre rúghatnak: egy 50 millió forintos lakás után a 15 százalékos személyi jövedelemadó mértéke 7,5 millió forint, a 4 százalékos illetéké (hivatalos neve: visszterhes vagyonátruházási illeték) pedig 2 millió forintra rúg. Ezeknek a költségeknek a csökkentése érdekében bevett trükk, hogy a valósnál alacsonyabb vételárat tüntetnek föl a felek a szerződésen, miközben természetesen a magasabb összeget fizeti ki a vevő. Mindenki jól jár – gondolhatnánk, ám a húzásnak komoly következményei lehetnek.
Először is, a trükk magánokirat-hamisításnak, vagyis bűncselekménynek minősül, melyet a Büntető Törvénykönyv egy évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionál.
Természetesen az az ügyvéd is komoly büntetésre számíthat, aki ilyen trükközésben segédkezik. Akadhat azonban más gond is az ilyen húzásokkal. Például, ha vita támad a felek között, és egyikük visszalép az ügylettől. Ekkor máris komoly problémát okozhat, hogy melyik vételárat fizesse vissza az eladó: a valósat vagy azt, amelyik a szerződésben szerepel. Különösen kellemetlen szituációt eredményezhet, ha közben valamiért elmérgesedett a viszony.
Az ilyen trükkökre sokszor a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) derül fény. Az adóhatóságnak ugyanis be kell jelenteni az adásvételt, és ha a NAV túl alacsonynak ítéli az összeget, szemlét is elrendelhet, amely során közelebbről is megvizsgálhatják az ingatlan értékét.
