Belefullad, ha nem nyújtom a kezem

Olvasási idő kb. 4 perc

Nem sokon múlik, hogy most nem erről a tragédiáról írok. A napokban történt Aquaworld-tragédia kapcsán ragadtam tollat.

Mélyen megrázott és felkavart a hétvégi Aquaworldben történt tragédia, és tudom, minden szülő így van most ezzel.  De az a tény is felháborít, ezt már a mai lapokban olvasom, hogy a baleset előtt nem sokkal a szörfmedence szerelőaknájának fedele egy rajta álló úszómestert is megemelt. Aki fogta magát, és odébbállt… A fürdő igazgatósága mára négy, a tragédiáért felelőssé tehető munkatársától vált meg, és igyekszik peren kívül megegyezni a szülőkkel. 
Kárpótlás? Ugyan miért? Akad-e egyetlen, mély érzésű ember, aki úgy véli, hogy milliókkal kárpótolható az a dunaújvárosi család, aki így vesztette el gyermekét? Kevés most a szó, kevés a könny, kevés a felelősök keresése. Minden kevés, ha elveszíted a gyerekedet.

Múlt hét csütörtökön, egy kisvárosi strandfürdőnél ácsorogtunk délután négykor bebocsátásra várva. Aznap iszonyú kánikulát mértek ránk, még a napsütötte medencék sem nyújtottak enyhülést, s mintha az egész város délutánra időzítette volna a fürdést. A strand három medencéje dugig volt, a térdig érő gyerekmedencében egy négyzetméternyi hely sem volt üresen. Vízipelenkás gyerekek csobbantak folyamatosan a lábam mellett, amíg szemmel tartottam a sajátjaimat, akik épp a kis csúszdán ereszkedtek a vízbe. A kicsik néha eltűntek a víz alatt, néha kikukucskáltak két szőrös férfiláb között, máskor meg a vízben andalgó kamasz szerelmesek között bukkantak fel levegő után kapkodva.  Megelégeltem a dolgot, túl sokan voltunk, túl szorosan, és ebben a nagy tumultusban, mint a sas, kémleltem a fiaimat, állandó készenlétben, s ha egy pillanatra szem elől tévesztettem, azonnal üvölteni kezdtem a hiányzó gyerek nevét.

Irány a nagymedence! Igaz, hogy ezt az úszóknak tartják fent, de a fiúk viszonylagos vízbiztonsága és meggyőző úszástudása miatt úgy döntöttem, inkább a mély víz, mint a térdig érő dagonya, ahol úgy tűnhet el egy gyerek, hogy észre sem veszed.

A három év körüli, copfos kislány már akkor ott ugrált a rajtkőről az 1,80-as vízbe. Beugrott, elsüllyedt, kievickélt a lépcsőig, aztán kezdte elölről. A medence szélén álló anyukája szerint akkor már 520-szor (!!!) csobbant, és nézzem meg, hogy bírja. Hát néztem, aztán én is bementem, mielőtt a srácok nekikezdtek az ugrálásnak. A kislány viszonylag jól bírta, a fiúk az első megdöbbenés után – jé, ez ilyen mély! –, megszokták, hogy kifelé bizony úszni kell. Szabályosan, ahogy tanulták. Én is kiültem a medence szélére. Fél óra után kiparancsoltam a srácokat a vízből, átmentünk a meleg vízbe, majd kicsit szikkadtunk az árnyékban. Mire egy palacsinta és egy jégkrém után visszatértünk, a kislány még mindig ugrált. Gondolom, tartott vagy 700 merülésnél. Azonban már korántsem olyan tempósan jött kifelé a vízből, mint egy órája. Még fél óra kellett ahhoz, hogy anyuka – megelégelve az ugrálást – egyszerűen ott hagyja a gyereket a medencében. Talán azt gondolta, vagyunk ott elegen, ha bármi történne…

A kislány még kétszer, erőtlenül szólt anyja után, aki ekkor már a lángososnál állt sorban. Harmadszorra azonban már nem kiabált a gyerek, elhagyta az ereje: csak merült, még feljött ugyan a víz felszínére, de kifelé már nem haladt, egy centit sem. Csupán két méter választotta el a lépcsőtől. És ez volt az a pillanat, amikor ugrottam. Kezemet nyújtottam a vízben, ő belekapaszkodott, kijöttünk. Jártányi ereje sem volt. Ült a lépcsőn megszeppenve.

A közben visszatérő anyukának elmeséltem, hogy mi történt. Húhh, mondta erre.
És maradt a gyerekkel együtt ugyanott. Még vagy fél óráig…

A történetet csak azért meséltem el, hogy olykor nem árt saját felelősségünket is firtatni, függetlenül attól, hogy egy hiper-szuper wellnessparadicsomban vagy egy vidéki kisváros fürdőjében strandolunk-e.  Abból a szempontból tökéletesen mindegy, hová megyünk, ha a szülő képtelen felmérni saját gyereke erejét, ha képtelen azt mondani, eddig, és ne tovább! Gyakorló szülők pontosan tudják, képtelenség mindig, minden pillanatban felügyelni a túlmozgásos gyerekeket. Azt is, nem lehetünk mindig mellettük. De ez a tény a felelősség alól soha egyikünket sem mentesíti.

Egy tragédia kapcsán itt az ideje, hogy komolyan vegyük azt az alaptételt, miszerint a strand igenis veszélyes üzem. Úszni tudónak, pelenkásnak és leginkább a szülőnek!

Hogy is strandol egy kisgyerekes család? Olvasd el ezt a cikkünket is:

Gyerek a víz alatt

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.