A bevásárlás az életünk része. Olyannyira, hogy észre sem vesszük, mennyi időt elvesz a mindennapjainkból. Videónkban arra voltunk kíváncsiak, hogy az utca emberének vajon mennyit időbe telik egy-egy vásárlás.
A legtöbben nem vagyunk időmilliomosok, így egyáltalán nem mindegy, hogy mivel mennyi időt töltünk el. Ugyanakkor vannak olyan tevékenységek, amik egyszerűen kikerülhetetlenek, vagy egyenesen a létünkhöz szükségesek, így nagyon spórolni sem lehet velük.
Ilyen például az alvás: a Funders and Founders kutatása szerint 28 évet töltünk szundi üzemmódban, de hasonló a munka is, ezzel 10 és fél évet töltünk el, míg a házimunka 6 évet vesz el az életünkből. Vicces, de az is kiderült, hogy 2,5 évet töltünk a tükör előtt, és 9 év megy el tévézéssel és egyéb pihentető foglalatosságokkal.
Egy másik kutatásból megtudhatjuk, hogy rengeteg időt kütyüzünk el, napi 3-8 órát használjuk aktívan az okostelefonunkat. Sajnos arra nem találtunk statisztikákat - pedig elég időigényes foglalatosság -, hogy vajon az életünkből hány év megy el bevásárlással. Valószínűleg izmos számok jönnének ki ezzel kapcsolatban is, ha azt vesszük, hogy milyen sűrűn fogy el valami otthon, és hányszor kell elszaladni ezért-azért a boltba. Még rosszabb helyzetben vannak azok, akik menthetetlenül elvesznek a nagyobb üzletekben, és rendre azon kapják magukat, hogy már egy órája járják a sorokat.
ÉRTHETŐ, HA A LEGTÖBB EMBER ÚGY ÉRZI, HOGY A BEVÁSÁRLÁS - FŐLEG, HA A VELE JÁRÓ UTAZÁST IS BELEVESSZÜK - IDŐPOCSÉKOLÁS,
és egyre többen szoknak rá, hogy otthonról, online rendeljék meg a hiányzó élelmiszereket és egyéb termékeket.
Ez egyébként nemzetközi szinten már évek óta komoly trend, de nálunk csak most kezd el igazán elterjedni és népszerűbbé válni. Egy hazai felmérés szerint tavaly 27 százalékkal bővült az interneten keresztüli értékesítés az előző évhez képest, és már a teljes kiskereskedelem 6,2 százaléka online vásárlással történt. De nem is véletlen lett ennyire hangsúlyos ez a pénzköltési forma, hiszen nemcsak időt spórolunk meg vele, hanem pénzt is, a webáruházakban ugyanis kevésbé esünk az impulzusvásárlás hibájába.
És ha már a költésről esik szó: a KSH adatai szerint 2017-ben a magyar lakosság egy főre jutó havi összes folyó kiadásának a 27 százalékát költötte élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, és a statisztikákból az is kiderül, hogy a naponta átlagosan 750 forintot fordítunk ezekre.
Persze ez csak statisztikai átlag, számos tényező befolyásolja, hogy ki mennyit hagy ott a kasszánál, de az valószínűleg a legtöbbünknek fontos, hogy egy-egy vásárlás után lehetőleg több, mint kevesebb pénz maradjon a pénztárcánkban. Arról nem beszélve, hogy értékes perceket, sőt órákat is veszíthetünk, vagy nyerhetünk azzal, hogyan vásárolunk.
A budapestieket annak kapcsán kérdeztük bevásárlási szokásaikról, hogy már a Spar termékeit is megvásárolhatjuk webshopjukban.
A cikket a Brand & Content készítette a Spar megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
