Franciaországban egészen a 21. századig, 2013-ig érvényben volt egy 1800-ban hozott rendelet, amely megtiltotta a nőknek, hogy farmert viseljenek.
Tudósok a világ legnagyobb pókhálóját fedezték fel egy föld alatti barlangban, ahol több mint 111 ezer pók él együtt egyetlen, hatalmas hálózatban. A felfedezés az Albánia és Görögország határán fekvő Sulfur Cave nevű barlangban történt, amelynek üregeit teljesen beborítja a pókselyem.
Az emberiség évezredek óta kutatja a boldogság titkát, mégis úgy tűnik, mintha mindig kicsúszna a kezünkből. Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát (AI), mit gondol, mi lehet ennek az oka.
Egy új kutatás szerint nem minden ultrafeldolgozott étel árt egyformán az agynak: a húsok és a cukros italok különösen veszélyesek.
Aki először pillantja meg a luzoni csillagosgalambot, könnyen azt hiheti, hogy egy sérült madarat lát, hiszen úgy néz ki, mintha megsebesült volna mellkastájékon. Pedig a látványos, vércseppre emlékeztető vörös folt csupán a természet egyik legmeglepőbb optikai illúziója.
Meghosszabbítják 2026 februárjáig az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot, és decembertől újabb 14 termékkel bővül a lista. A szakértők szerint ez a lépés tovább nehezíti a magyar gyártók helyzetét, miközben az olcsó importtermékek egyre nagyobb teret nyernek a hazai boltokban.
Az angol nyelv továbbra is nélkülözhetetlen a nemzetközi karrierhez, de egyre több szakember látja úgy, hogy a jövő nyelve Ázsiából érkezik. A kínai nyelv ismerete ma már nemcsak különlegesség, hanem valódi versenyelőny a munkaerőpiacon.
Szinte nincs is olyan hálószoba ma Magyarországon, ahol ne lenne jelen egy mobiltelefon, vagy egy okostévé. Ezek azonban elektroszmoggal járnak, elektromágneses tereket hoznak létre, amely az alvásunkra is hatással van.
Brit kutatók egy olyan új vértesztet fejlesztettek ki, amely áttörést hozhat a krónikus fáradtság szindróma, más néven ME/CFS diagnosztizálásában. A betegség felismerése különösen nehéz, hiszen sokáig számos orvos nem is tekintette különálló kórnak – holott milliókat érint.
A 18. század végén, a 19. század elején az orvoslás és az anatómia fejlődése miatt hatalmas kereslet alakult ki Angliában a felboncolható holttestek iránt. Sírrabló bandák jelentek meg, amelyek szinte semmitől sem riadtak vissza, hogy megszerezzék a friss tetemeket.
