Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Brit kutatók egy olyan új vértesztet fejlesztettek ki, amely áttörést hozhat a krónikus fáradtság szindróma, más néven ME/CFS diagnosztizálásában. A betegség felismerése különösen nehéz, hiszen sokáig számos orvos nem is tekintette különálló kórnak – holott milliókat érint.
Ez a betegség hosszan tartó, kimerítő fáradtsággal, koncentrálási nehézségekkel és fizikai gyengeséggel jár. Sok beteg éveken át orvostól orvosig megy anélkül, hogy pontos választ kapna arra, mi okozza a tüneteit. Az új vérteszt azonban ezen gyorsan változtathat.
Fontos felfedezést tettek a kutatók
Az új kutatást az East Anglia-i Egyetem és az Oxford BioDynamics tudósai végezték. A szakemberek nem a hagyományos genetikai eltéréseket vizsgálták, hanem a DNS szerkezetének apró, háromdimenziós változásait. Ezek a változások nem magát a génkódot érintik, hanem azt, hogyan „hajtogatódik” a DNS a sejtmagban, és ezáltal hogyan szabályozza a gének működését. A kutatók szerint ezek az epigenetikai mintázatok teszik lehetővé, hogy a vérmintákból könnyen és egyértelműen ki lehessen mutatni a kór jelenlétét.
A vizsgálatban 47 ME/CFS-beteg és 61 egészséges ember vett részt. A vérminták elemzése során a kutatók több olyan DNS-szerkezeti mintázatot is azonosítottak, amelyek kizárólag a betegekben fordultak elő.
Ennek köszönhetően a teszt 96 százalékos pontossággal tudta megkülönböztetni a beteg és az egészséges személyeket, ami rendkívül jó eredmény.
Sokféle panasszal járhat a krónikus fáradtság szindróma
A krónikus fáradtság szindrómát sokáig nem tekintették „valódi” betegségnek.
Sok orvos pszichés eredetűnek gondolta, vagy egyszerűen a stressz, depresszió, esetleg életmódbeli tényezők számlájára írta a betegség jeleit. Legjellemzőbb tünete a tartós, pihenéssel sem múló kimerültség, amely már a mindennapi tevékenységek elvégzését is nehezíti. Gyakori a koncentrálási nehézség, a memóriazavar, az alvásprobléma és az izom- vagy ízületi fájdalom.
Sok beteg fejfájásról, szédülésről, torokfájásról vagy megduzzadt nyirokcsomókról is beszámol. A fizikai vagy szellemi megterhelés után a tünetek általában rosszabbodnak, és akár napokig tartó kimerültség követheti őket.
Az új eljárás az úgynevezett EpiSwitch technológián alapul, amely a génszabályozás epigenetikai változásait méri.
A tudósok szerint ez a módszer nemcsak az ME/CFS felismerésére lehet alkalmas, hanem más, hasonló tünetekkel járó betegségek, például a hosszú lefolyású poszt-COVID állapot vizsgálatában is hasznos lehet. Mivel ezek az állapotok gyakran hasonló mechanizmusokon alapulnak, a technológia új utat nyithat a diagnosztika és a célzott kezelések fejlesztésében.
Ha kíváncsi vagy, miért tesszük a szánk elé a kezünket, amikor ásítunk, olvasd el ezt a cikkünket is.
