Ez a szennyezés minden magyar otthont tönkretesz: segítségért kiált tested is miatta

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szinte nincs is olyan hálószoba ma Magyarországon, ahol ne lenne jelen egy mobiltelefon, vagy egy okostévé. Ezek azonban elektroszmoggal járnak, elektromágneses tereket hoznak létre, amely az alvásunkra is hatással van.

Az alvás minősége rendkívül fontos szerepet tölt be életünkben – nem pusztán arról van szó, hogy hány órát töltünk ágyban, hanem arról is, milyen mélységben és mennyire pihentető módon alszunk. Ez ugyanis hozzájárul az immunrendszer optimális működéséhez, a hormonrendszer stabilitásához, az agyi folyamatok normál lefolyásához és az érzelmi egyensúlyhoz. Ha az alvás minősége romlik, akkor az egészségi kockázatok is emelkednek: fokozódhat a szorongás, a depresszió, a hormonális zavarok, az anyagcsere-problémák és a krónikus betegségek kialakulásának valószínűsége. A modern kutatások azt is mutatják, hogy az alvás minősége önmagában, függetlenül az alvással töltött időtől, hatással lehet az életminőségre. 

Szennyezett otthon 

Egy olyan korszakban élünk, ahol a digitalizáció és a technológiai fejlődés egyre nagyobb teret hódít. Okostelefonok, vezeték nélküli hálózatok, 5G-szolgáltatások, hálózati eszközök – a mindennapi részünkké váltak. Bár ezek az újítások rengeteg előnnyel járnak, egyúttal olyan tényezőket is magukkal hoznak, amik hatásai lassan kikerülhetetlenné válnak – ilyenek az elektromágneses mezők is, amelyek a hálószobában is jelen vannak. 

Nem tesz jót, ha a hálószobában sok az elektromos kütyü
Fotó: Dmitrii Marchenko / Getty Images Hungary

Az elmúlt években több tanulmány vizsgálta az elektromágneses terek alvásra gyakorolt hatását – két friss tanulmány is született a témában. Az egyik a munkahelyi elektromágneses tereknek az alvás minőségére gyakorolt összefüggéseit vette górcső alá. Ebben egy kínai erőmű dolgozóit vizsgálták, 854 résztvevő adatait elemezték, és azt találták, hogy azok, akik hosszabb ideig voltak kitéve napi szinten elektromágneses térnek, jelentősen nagyobb eséllyel számoltak be rossz alvásminőségről. 

A másik munka jóval részletesebb, kísérleti felépítésű vizsgálat: 34 önkéntest vontak be, akik genotípusuk alapján két csoportra oszlottak: egy különleges gént, a CACNA1C-t vették alapul, mely az agyban működő kalciumcsatornák szabályozásában vesz részt – ezek befolyásolják az idegsejtek aktivitását. A két csoportba pedig a gén két variánsával rendelkező embereket osztották. 

A kutatásban minden résztvevő három egymást követő éjszakán aludt a laborban, különböző körülmények között. Az egyik este előtt 700 MHz-es, a másikon 3,6 GHz-es 5G-jelet sugároztak nekik fél órán át, a harmadik éjszakán pedig nem kaptak valódi jelet, csak azt hitték, hogy igen.

Sem a kutatók, sem a résztvevők nem tudták, mikor melyik estéről volt szó, hogy az eredmények objektívak maradjanak. 

Alvás közben nagyon részletes agyi méréseket végeztek rajtuk, 128 érzékelős EEG-berendezéssel. A kutatók azt találták, hogy a 3,6 GHz-es jel hatására az agy alvás közbeni hullámai – az úgynevezett „alvási orsók”, amelyek a pihenés mélységét és a memóriafeldolgozást jelzik – gyorsabb frekvencián jelentek meg bizonyos résztvevőknél. A hatás kicsi volt, de következetes, és arra utal, hogy az 5G-sugárzás finoman befolyásolhatja az agy alvás közbeni működését – különösen genetikai érzékenységtől függően. 

A pihentető alvás több tényezőn múlik, mint azt elsőre gondolnánk
Fotó: FujiCraft / Getty Images Hungary

Elektroszmogmentes tér 

A fentiek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az elektromágneses mezők nemcsak elméletben létező hatások, hanem a mindennapi életünkben is befolyásolhatják az alvás minőségét.  

Fontos viszont megérteni, hogy egyik tanulmány sem állítja, hogy az elektromágneses sugárzás önmagában okozna álmatlanságot vagy komoly alvászavart. Inkább arról van szó, hogy egy lehetséges tényezőként hozzájárulhat az alvás nyugalmának és mélységének romlásához, vagyis nem érdemes figyelmen kívül hagyni, mint tényezőt. 

Ha sikerül olyan környezetet teremtenünk, ahol a hálószobában kevesebb az elektromágneses „zaj” – vagyis kevesebb az úgynevezett elektroszmog –, az több szempontból is javíthatja az alvást. Könnyebbé válhat az elalvás, ritkábban ébredünk fel éjszaka, és mélyebb, pihentetőbb alvási szakaszokat érhetünk el.  

Idézőjel ikon

Az agy is nyugodtabban működik ilyen környezetben, így az alvás természetes ritmusa, az agyhullámok és az alvási ciklusok kiegyensúlyozottabbak lehetnek.

Ez végső soron nemcsak kipihentséget, hanem jobb közérzetet, sokkal kiegyensúlyozottabb hangulatot, sőt, még gyorsabb gyógyulást is eredményez. Ha tehát éjszakára kikapcsoljuk vagy eltávolítjuk a vezeték nélküli eszközöket a hálószobából, és csökkentjük az elektromágneses terhelést, azzal nem csak a pénztárcánknak tehetünk jót, de még az agyunk is hálás lesz, kipihentebbek lehetünk, ami a koncentrációt és a teljesítményt is javítja.

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, milyen színű szobában a legjobb aludni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.