Ez a szennyezés minden magyar otthont tönkretesz: segítségért kiált tested is miatta

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Szinte nincs is olyan hálószoba ma Magyarországon, ahol ne lenne jelen egy mobiltelefon, vagy egy okostévé. Ezek azonban elektroszmoggal járnak, elektromágneses tereket hoznak létre, amely az alvásunkra is hatással van.

Az alvás minősége rendkívül fontos szerepet tölt be életünkben – nem pusztán arról van szó, hogy hány órát töltünk ágyban, hanem arról is, milyen mélységben és mennyire pihentető módon alszunk. Ez ugyanis hozzájárul az immunrendszer optimális működéséhez, a hormonrendszer stabilitásához, az agyi folyamatok normál lefolyásához és az érzelmi egyensúlyhoz. Ha az alvás minősége romlik, akkor az egészségi kockázatok is emelkednek: fokozódhat a szorongás, a depresszió, a hormonális zavarok, az anyagcsere-problémák és a krónikus betegségek kialakulásának valószínűsége. A modern kutatások azt is mutatják, hogy az alvás minősége önmagában, függetlenül az alvással töltött időtől, hatással lehet az életminőségre. 

Szennyezett otthon 

Egy olyan korszakban élünk, ahol a digitalizáció és a technológiai fejlődés egyre nagyobb teret hódít. Okostelefonok, vezeték nélküli hálózatok, 5G-szolgáltatások, hálózati eszközök – a mindennapi részünkké váltak. Bár ezek az újítások rengeteg előnnyel járnak, egyúttal olyan tényezőket is magukkal hoznak, amik hatásai lassan kikerülhetetlenné válnak – ilyenek az elektromágneses mezők is, amelyek a hálószobában is jelen vannak. 

Nem tesz jót, ha a hálószobában sok az elektromos kütyü
Fotó: Dmitrii Marchenko / Getty Images Hungary

Az elmúlt években több tanulmány vizsgálta az elektromágneses terek alvásra gyakorolt hatását – két friss tanulmány is született a témában. Az egyik a munkahelyi elektromágneses tereknek az alvás minőségére gyakorolt összefüggéseit vette górcső alá. Ebben egy kínai erőmű dolgozóit vizsgálták, 854 résztvevő adatait elemezték, és azt találták, hogy azok, akik hosszabb ideig voltak kitéve napi szinten elektromágneses térnek, jelentősen nagyobb eséllyel számoltak be rossz alvásminőségről. 

A másik munka jóval részletesebb, kísérleti felépítésű vizsgálat: 34 önkéntest vontak be, akik genotípusuk alapján két csoportra oszlottak: egy különleges gént, a CACNA1C-t vették alapul, mely az agyban működő kalciumcsatornák szabályozásában vesz részt – ezek befolyásolják az idegsejtek aktivitását. A két csoportba pedig a gén két variánsával rendelkező embereket osztották. 

A kutatásban minden résztvevő három egymást követő éjszakán aludt a laborban, különböző körülmények között. Az egyik este előtt 700 MHz-es, a másikon 3,6 GHz-es 5G-jelet sugároztak nekik fél órán át, a harmadik éjszakán pedig nem kaptak valódi jelet, csak azt hitték, hogy igen.

Sem a kutatók, sem a résztvevők nem tudták, mikor melyik estéről volt szó, hogy az eredmények objektívak maradjanak. 

Alvás közben nagyon részletes agyi méréseket végeztek rajtuk, 128 érzékelős EEG-berendezéssel. A kutatók azt találták, hogy a 3,6 GHz-es jel hatására az agy alvás közbeni hullámai – az úgynevezett „alvási orsók”, amelyek a pihenés mélységét és a memóriafeldolgozást jelzik – gyorsabb frekvencián jelentek meg bizonyos résztvevőknél. A hatás kicsi volt, de következetes, és arra utal, hogy az 5G-sugárzás finoman befolyásolhatja az agy alvás közbeni működését – különösen genetikai érzékenységtől függően. 

A pihentető alvás több tényezőn múlik, mint azt elsőre gondolnánk
Fotó: FujiCraft / Getty Images Hungary

Elektroszmogmentes tér 

A fentiek alapján nagyon úgy tűnik, hogy az elektromágneses mezők nemcsak elméletben létező hatások, hanem a mindennapi életünkben is befolyásolhatják az alvás minőségét.  

Fontos viszont megérteni, hogy egyik tanulmány sem állítja, hogy az elektromágneses sugárzás önmagában okozna álmatlanságot vagy komoly alvászavart. Inkább arról van szó, hogy egy lehetséges tényezőként hozzájárulhat az alvás nyugalmának és mélységének romlásához, vagyis nem érdemes figyelmen kívül hagyni, mint tényezőt. 

Ha sikerül olyan környezetet teremtenünk, ahol a hálószobában kevesebb az elektromágneses „zaj” – vagyis kevesebb az úgynevezett elektroszmog –, az több szempontból is javíthatja az alvást. Könnyebbé válhat az elalvás, ritkábban ébredünk fel éjszaka, és mélyebb, pihentetőbb alvási szakaszokat érhetünk el.  

Idézőjel ikon

Az agy is nyugodtabban működik ilyen környezetben, így az alvás természetes ritmusa, az agyhullámok és az alvási ciklusok kiegyensúlyozottabbak lehetnek.

Ez végső soron nemcsak kipihentséget, hanem jobb közérzetet, sokkal kiegyensúlyozottabb hangulatot, sőt, még gyorsabb gyógyulást is eredményez. Ha tehát éjszakára kikapcsoljuk vagy eltávolítjuk a vezeték nélküli eszközöket a hálószobából, és csökkentjük az elektromágneses terhelést, azzal nem csak a pénztárcánknak tehetünk jót, de még az agyunk is hálás lesz, kipihentebbek lehetünk, ami a koncentrációt és a teljesítményt is javítja.

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, milyen színű szobában a legjobb aludni.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Csak a tollát próbálgatta Rubens, mestermű született a firkából

Ritka lap került elő Rubens egyik jegyzetfüzetéből: az egyik oldalán a mester pár zseniális vonással három alakot vázolt föl, a másikon pedig levelet írt patrónusa nevében, hogy érdeklődjön: hogy áll egy festmény készítése. A lap jóval többet árul el a flamand művészről, mint elsőre gondolnánk.

Offline

Kifosztották a magyar vasutat, ez maradt belőle

A magyar vasúti közlekedésnek is megvolt a maga Trianonja, az országhatárok módosítását követően a vasútvonalak kétharmada, a szerelvények háromnegyede elveszett. Pedig a századfordulón még Európa élvonalába tartozott a közlekedés ezen formája.

Világom

Ekkora az ebolajárvány veszélye a foci vb-n: megszólalt a WHO

A labdarúgó-világbajnokság közeledtével sokakat foglalkoztat, hogy jelenthet-e veszélyt a Kongói Demokratikus Köztársaságban zajló ebolajárvány a tornára érkező szurkolók számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs ok a pánikra, hiszen sem a rendező országokban, vagyis az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban, sem Európában nem regisztráltak jelenleg ebolás megbetegedéseket.

Offline

Híres duók villámkvíze: tudod, hogy ki volt Sherlock bajtársa?

A filmtörténet legemlékezetesebb pillanatai mögött szinte mindig egy elválaszthatatlan páros áll. De vajon fejből tudod, hogy a legnagyobb hősöknek, detektíveknek és bajkeverőknek ki volt a hűséges fegyverhordozója, jobbkeze vagy éppen egyenrangú partnere a bajban?

Testem

Ez történik valójában a bélflóráddal, ha kefirt iszol

Az utóbbi években ismét az érdeklődés középpontjába került az ősi, kaukázusi fermentált ital, a kefir. Bár sokan csak egy egyszerű tejtermékként tekintenek rá, a benne zajló különleges, kettős erjedés miatt valójában a bélflóránk egyik legfőbb támogatója.

Testem

Daganatos betegséget is jelezhet a gyakori vizelési inger: ilyenkor kell orvoshoz fordulni

Gyakran jár ki a párod vagy férfi családtagod éjszaka? Akadozik, vagy nehezen indul a vizelete? A legtöbb férfi hajlamos az öregedés számlájára írni a kellemetlen vizelési panaszokat, pedig a háttérben egy sokkal sötétebb probléma, a prosztatarák is állhat. Mivel Magyarországon nincs a betegségre szervezett, automatikus szűrési program, a diagnózis szinte kizárólag az érintetteken múlik. Milyen apró jelekből ismerhető fel időben a baj, miért csalóka a vérvételes PSA-teszt, és miért kötelező 45 év felett évente egyszer rászánni azt a pár percet az urológiai vizsgálatra?