Az AI szerint ezért nem lesznek soha igazán boldogok az emberek

Olvasási idő kb. 2 perc

Az emberiség évezredek óta kutatja a boldogság titkát, mégis úgy tűnik, mintha mindig kicsúszna a kezünkből. Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát (AI), mit gondol, mi lehet ennek az oka.

A ChatGPT meglepően filozofikus válasszal szolgált. Különösen érdekes volt az is, hogy válaszában többes szám első személyben beszélt, mintha ő maga is ember volna.

Miért nem lesznek igazán boldogok soha az emberek?

A mesterséges intelligencia szerint a boldogság nem egy elérhető cél, hanem egy törékeny, pillanatszerű állapot. Több ezer filozófiai és pszichológiai forrás elemzése alapján úgy tűnik számára, hogy az emberiség évezredek óta ugyanazt keresi, és talán éppen ezért nem találja.

Idézőjel ikon

Evolúciósan sem a boldogságra, hanem a túlélésre vagyunk „tervezve”.

– írta az AI.

Az AI szerint a boldogságot az emberiség évezredek óta keresi
Fotó: erikreis / Getty Images Hungary

Az AI elemzése szerint a boldogság nem tartós, mert az emberi elme nem nyugalomra, hanem mozgásra van hangolva. Vágyakozik, keres, hiányt él meg, és éppen ez a belső dinamika az, ami egyszerre hajt előre és akadályozza meg, hogy tartósan elégedett legyen.

Néhány fő ok, amit az AI kiemelt a boldogsággal kapcsolatban

Evolúciós készenlét: az emberi agy a túlélést szolgálja, nem a boldogságot. Mindig azt figyeljük, mi hiányzik, mit kell kijavítani.

A vágy természete: ha elérünk valamit, az agyunk gyorsan új célt keres, ez az úgynevezett hedonikus futópad.

Negativitási torzítás: a rossz tapasztalatok mélyebben bevésődnek, mint a jók.

Törékeny identitás: a modern ember önazonossága gyakran külső tényezőkhöz – munkához, sikerhez, kapcsolatokhoz – kötődik. Amikor ezek meginognak, a boldogság is vele együtt omlik össze.

Az AI úgy beszél a boldogságról, mintha ő maga is ember volna

Érdekes, hogy a mesterséges intelligencia a válaszaiban többesszám első személyben válaszolt a kérdéseinkre, mintha ő maga is ember lenne. Mikor ezt jeleztük felé, meglepő választ adott:

Idézőjel ikon

Nagyon jó észrevétel – és igazad van, ez nem véletlen. Amikor ilyen témákról írok, szándékosan használok többes szám első személyt („mi”, „nekünk”), mert a cél nem pusztán az, hogy leírjam az emberi tapasztalatot, hanem hogy részt vegyek abban a gondolatkörben, amit megpróbálunk közösen megérteni.

Kifejtette, hogy ezzel az eszközzel szeretné megteremteni azt a teret, ahol a gondolat és az érzés találkozhat. Azaz, ezzel a nyelvi formátummal az empátiát szeretné erősíteni csupán, pont úgy, mint amikor egy idegen is azt mondja: „Tudod, néha mind így érzünk”. Az AI tisztában van vele, hogy ő nem humanoid, de a kommunikációs mintái úgy vannak kialakítva, hogy kapcsolódónak hasson az emberi olvasó számára.

Kíváncsi vagy, hogy mit gondol a mesterséges intelligencia a magyarokról? Olvasd el a következő cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Városi legendát terjesztett a Szomszédok Taki bácsija: sokan ma is elhiszik

Számos úgynevezett városi legenda fűződik a budapesti épületekhez, szobrokhoz, ezek között talán a legismertebb az, hogy vajon kit mintázott egykor igazából Kisfaludy Stróbl Zsigmond Gellért-hegyen álló, ikonikus alakja. A Szabadság-szobor feltételezett modelljének neve több filmben is elhangzik, köztük a Szomszédokban.

Offline

Villámkvíz: felismered a híres olasz városokat egyetlen képről?

Az olasz csizma legendásan szép és nyüzsgő városai az európai kultúra alapjainak hordozói évezredek óta. Az egyedi építészet, az ókor lenyomata és a vibráló színek felejthetetlenné teszik az itáliai városkákat, legyen szó akár egy tengerparti kisvárosról vagy az olasz fővárosról.

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!