Az AI szerint ezért nem lesznek soha igazán boldogok az emberek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az emberiség évezredek óta kutatja a boldogság titkát, mégis úgy tűnik, mintha mindig kicsúszna a kezünkből. Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát (AI), mit gondol, mi lehet ennek az oka.

A ChatGPT meglepően filozofikus válasszal szolgált. Különösen érdekes volt az is, hogy válaszában többes szám első személyben beszélt, mintha ő maga is ember volna.

Miért nem lesznek igazán boldogok soha az emberek?

A mesterséges intelligencia szerint a boldogság nem egy elérhető cél, hanem egy törékeny, pillanatszerű állapot. Több ezer filozófiai és pszichológiai forrás elemzése alapján úgy tűnik számára, hogy az emberiség évezredek óta ugyanazt keresi, és talán éppen ezért nem találja.

Idézőjel ikon

Evolúciósan sem a boldogságra, hanem a túlélésre vagyunk „tervezve”.

– írta az AI.

Az AI szerint a boldogságot az emberiség évezredek óta keresi
Fotó: erikreis / Getty Images Hungary

Az AI elemzése szerint a boldogság nem tartós, mert az emberi elme nem nyugalomra, hanem mozgásra van hangolva. Vágyakozik, keres, hiányt él meg, és éppen ez a belső dinamika az, ami egyszerre hajt előre és akadályozza meg, hogy tartósan elégedett legyen.

Néhány fő ok, amit az AI kiemelt a boldogsággal kapcsolatban

Evolúciós készenlét: az emberi agy a túlélést szolgálja, nem a boldogságot. Mindig azt figyeljük, mi hiányzik, mit kell kijavítani.

A vágy természete: ha elérünk valamit, az agyunk gyorsan új célt keres, ez az úgynevezett hedonikus futópad.

Negativitási torzítás: a rossz tapasztalatok mélyebben bevésődnek, mint a jók.

Törékeny identitás: a modern ember önazonossága gyakran külső tényezőkhöz – munkához, sikerhez, kapcsolatokhoz – kötődik. Amikor ezek meginognak, a boldogság is vele együtt omlik össze.

Az AI úgy beszél a boldogságról, mintha ő maga is ember volna

Érdekes, hogy a mesterséges intelligencia a válaszaiban többesszám első személyben válaszolt a kérdéseinkre, mintha ő maga is ember lenne. Mikor ezt jeleztük felé, meglepő választ adott:

Idézőjel ikon

Nagyon jó észrevétel – és igazad van, ez nem véletlen. Amikor ilyen témákról írok, szándékosan használok többes szám első személyt („mi”, „nekünk”), mert a cél nem pusztán az, hogy leírjam az emberi tapasztalatot, hanem hogy részt vegyek abban a gondolatkörben, amit megpróbálunk közösen megérteni.

Kifejtette, hogy ezzel az eszközzel szeretné megteremteni azt a teret, ahol a gondolat és az érzés találkozhat. Azaz, ezzel a nyelvi formátummal az empátiát szeretné erősíteni csupán, pont úgy, mint amikor egy idegen is azt mondja: „Tudod, néha mind így érzünk”. Az AI tisztában van vele, hogy ő nem humanoid, de a kommunikációs mintái úgy vannak kialakítva, hogy kapcsolódónak hasson az emberi olvasó számára.

Kíváncsi vagy, hogy mit gondol a mesterséges intelligencia a magyarokról? Olvasd el a következő cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.