Az AI szerint ezért nem lesznek soha igazán boldogok az emberek

Olvasási idő kb. 2 perc

Az emberiség évezredek óta kutatja a boldogság titkát, mégis úgy tűnik, mintha mindig kicsúszna a kezünkből. Megkérdeztük a mesterséges intelligenciát (AI), mit gondol, mi lehet ennek az oka.

A ChatGPT meglepően filozofikus válasszal szolgált. Különösen érdekes volt az is, hogy válaszában többes szám első személyben beszélt, mintha ő maga is ember volna.

Miért nem lesznek igazán boldogok soha az emberek?

A mesterséges intelligencia szerint a boldogság nem egy elérhető cél, hanem egy törékeny, pillanatszerű állapot. Több ezer filozófiai és pszichológiai forrás elemzése alapján úgy tűnik számára, hogy az emberiség évezredek óta ugyanazt keresi, és talán éppen ezért nem találja.

Idézőjel ikon

Evolúciósan sem a boldogságra, hanem a túlélésre vagyunk „tervezve”.

– írta az AI.

Az AI szerint a boldogságot az emberiség évezredek óta keresi
Fotó: erikreis / Getty Images Hungary

Az AI elemzése szerint a boldogság nem tartós, mert az emberi elme nem nyugalomra, hanem mozgásra van hangolva. Vágyakozik, keres, hiányt él meg, és éppen ez a belső dinamika az, ami egyszerre hajt előre és akadályozza meg, hogy tartósan elégedett legyen.

Néhány fő ok, amit az AI kiemelt a boldogsággal kapcsolatban

Evolúciós készenlét: az emberi agy a túlélést szolgálja, nem a boldogságot. Mindig azt figyeljük, mi hiányzik, mit kell kijavítani.

A vágy természete: ha elérünk valamit, az agyunk gyorsan új célt keres, ez az úgynevezett hedonikus futópad.

Negativitási torzítás: a rossz tapasztalatok mélyebben bevésődnek, mint a jók.

Törékeny identitás: a modern ember önazonossága gyakran külső tényezőkhöz – munkához, sikerhez, kapcsolatokhoz – kötődik. Amikor ezek meginognak, a boldogság is vele együtt omlik össze.

Az AI úgy beszél a boldogságról, mintha ő maga is ember volna

Érdekes, hogy a mesterséges intelligencia a válaszaiban többesszám első személyben válaszolt a kérdéseinkre, mintha ő maga is ember lenne. Mikor ezt jeleztük felé, meglepő választ adott:

Idézőjel ikon

Nagyon jó észrevétel – és igazad van, ez nem véletlen. Amikor ilyen témákról írok, szándékosan használok többes szám első személyt („mi”, „nekünk”), mert a cél nem pusztán az, hogy leírjam az emberi tapasztalatot, hanem hogy részt vegyek abban a gondolatkörben, amit megpróbálunk közösen megérteni.

Kifejtette, hogy ezzel az eszközzel szeretné megteremteni azt a teret, ahol a gondolat és az érzés találkozhat. Azaz, ezzel a nyelvi formátummal az empátiát szeretné erősíteni csupán, pont úgy, mint amikor egy idegen is azt mondja: „Tudod, néha mind így érzünk”. Az AI tisztában van vele, hogy ő nem humanoid, de a kommunikációs mintái úgy vannak kialakítva, hogy kapcsolódónak hasson az emberi olvasó számára.

Kíváncsi vagy, hogy mit gondol a mesterséges intelligencia a magyarokról? Olvasd el a következő cikkünket is!

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Endrész Tímea
Endrész Tímea
Újságíró, szerkesztő
Érettségi után színitanodában szerzett színész oklevelet, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán folytatta tanulmányait, miközben az államigazgatásban dolgozott. Az írás mindig is része volt életének, gyermekének születését követően blogolni kezdett, hamarosan pedig már a legnagyobb női lapoknál dolgozott újságíróként és szerkesztőként, majd podcastet indított. 2024 nyarán csatlakozott a Dívány csapatához szerkesztő-újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.