Mennyi energiát használunk fel évente fűtésre, főzésre? Pazarló módon élünk vagy takarékoskodunk? Ha az optimálisnál több energiát fogyasztunk, érdemes változtatnunk a helyzeten. Cikkünkben ötleteket adunk ahhoz, hogyan tegyük kedvezőbbé a családi energiagazdálkodást.
Energiarabló gépezetek
A villanytűzhely működtetésénél figyeljünk arra, hogy a főzőlap és a rá helyezett edény átmérője azonos – vagy közel azonos – legyen. Érdemes nemesacél edényekben főzni, mert szendvicstalpuk tárolja a hőt, így energiát spórolhatunk meg. Az edényeket fedjük le fedővel, így kevesebb energiát használunk. A keletkezett hő nem vész el, ha öt-tíz perccel az étel elkészülte előtt lekapcsoljuk a főzőlapot.
A háztartási kisgépek nagyon „ügyesek”, és némelyek hasznosak is, de csak olyat vásároljunk, amit valóban használunk. Számos készülék felesleges, energiarabló, helyettesíthető hagyományos, manuális eszközzel. Az elektromos dugóhúzóba mindenesetre most nem megyünk bele…
Hatvan százalék fűtésre!
A háztartás energiafelhasználásának közel hatvan százalékát a fűtés teszi ki, tehát itt tudjuk a legtöbb energiát és pénzt megspórolni.
A régi kazán energiafaló, ezért ha van rá mód, cseréljük le modern szerkezetre. Fontos, hogy a kazánunk jól szigetelt legyen, mert ezzel sok energiát spórolhatunk meg. Ha jól van beállítva a szerkezet, körülbelül húsz százalék energiát takaríthatunk meg.
A korszerűtlen fűtőtesteket sem árt lecserélni. A fűtésre fordított energia hat százalékát megspórolhatjuk, ha termosztatikus radiátorszelepeket alkalmazunk.
A radiátorokat fűtési szezon előtt mindig légtelenítsük, ellenkező esetben legalább tizenöt százalékkal nagyobb energiafogyasztással számolhatunk.
Tartsuk tisztán a radiátorokat, mert a porréteg is energiarabló! Ügyeljünk arra, hogy minden helyiségben optimális legyen a hőmérséklet. (Az étkező és a gyerekszoba 20–22 °C-os, a hálószoba 18 °C-os, a fürdőszoba 24 °C-os legyen.) Nem csak a túlfűtés jelent többletenergia-felhasználást, hanem az is, ha a nem vagy ritkán használt helyiségeket nem fűtjük. Időszakos felfűtésükhöz ugyanis sokkal több energia szükséges, mintha folyamatosan fűtenénk bennük alacsony hőfokon.
Egyéb forró trükkök
A napos helyiségekben bátran lecsavarhatjuk a fűtést. Így közel hat százalékkal lesz kevesebb az energiafogyasztásunk.
Bár nem kis anyagi ráfordítást jelent az utólagos külső hőszigetelés – hosszú távon mégis megéri, mert nagyban csökkenthető vele a fűtéshez felhasznált energia.
A födémet sem árt utólag szigetelni, mert a be nem épített padlásterű házakból sok meleg szökhet el.
A hatékonyabb hőszigeteléshez hozzájárulhatunk még nyílászárócserével, illetve az ablakok réseinek tömítésével, ami történhet öntapadó szigetelőszalaggal, illetve horonymarásos technikával rögzített tömítőszalaggal – ez utóbbi hosszú távú megoldást jelent.
A hőveszteséget csökkenthetjük a fűtőtest mögé szerelt öntapadós, melegvisszeverő fóliával, illetve az egész ablakot takaró vastag, nehéz anyagból készült függönnyel. A kerti fák és a külső homlokzatra felfuttatott zöld növények is hőszigetelőként működnek.
Bármily furcsa, de helyes szellőztetéssel is rengeteg energiát spórolhatunk. Hideg időben naponta kétszer öt percig szellőztessünk, s közben kapcsoljuk ki a fűtést.
Mennyi az annyi?
Könnyen kiszámolhatjuk, hogy mennyi energiát fogyasztunk el a légterek felfűtésére: a felhasznált fűtőolaj, illetve gáz mennyiségét osszuk el a ház, illetve a lakás alapterületével. Ha a kapott érték tíz liter vagy köbméter alatt van, akkor takarékoskodtunk az energiával, ha meghaladja a húsz litert, illetve köbmétert, akkor nem optimális a fogyasztás.
Cikkeink a témában:
Mosás, 2. – (környezet)kímélő mosás
