Új majomfajt fedeztek fel az Amazonas őserdőben

Olvasási idő kb. 1 perc

Valószínűleg új majomfajra bukkantak kutatók egy még felderítetlen területen, az Amazonas-őserdő középnyugati részén: a WWF expedíciója során emellett eddig ismeretlen halakkal és több veszélyeztetett állat példányaival is találkoztak.

A feltehetően új majomfaj a tudósok szerint a kabócamajmok családjába tartozik, egy példányát pedig máris tanulmányozzák a brazíliai Pará államban található Emílio Goeldi Múzeumban. „Ennek az emlősnek olyan jellegzetes vonások találhatóak a fején és a farkán, amelyeket korábban semmilyen más, ezen a területen élő kabócamajomnál nem észleltek” – mondta Julio Dalpone biológus, aki a WWF (World Wide Fund) 20 napos expedíciója során fedezte fel a különleges majmot. Az állatra egyébként a Mato Grosso északnyugati részén, a Guariba- és a Roosevelt folyó közötti területen bukkantak, amikor négy nagyobb védett területet térképeztek fel.

Több eddig ismeretlen fajra bukkantak, de baj is van elég

A felderítőcsapat 48 emlőst, például tatukat, hangyászokat, szarvasokat és majmokat talált, emellett 313 madárfajt, köztük olyanokat, amelyeket eddig csak más dél-amerikai országokban láttak. Kutatásuk során több, feltehetően új halfajtával is találkoztak, például egy harcsával, egy kisméretű világos színű tetrával és egy nagyon apró hallal, amelyet a helyiek csak piaus-ként emlegetnek.

Fotó: Julio Dalponte

Jó hír, hogy veszélyeztetett fajok példányai is felbukkantak: köztük óriás hangyászok, óriás tatuk, óriás vidrák, jaguárok és párducok. Az már kevésbé hangzik jól, hogy a WWF rengeteg környezeti és társadalmi problémáról számolt be: az illegális fakitermelés és halászat mellett a környezetszennyezés, a mezőgazdaság terjeszkedése, az országszerte jellemző erőszakos konfliktusok, az egészségügyi és oktatási hiányosságok, az áramhiány és a hatóságok tájékozatlansága is gondot okoz.

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.