Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ezekben a napokban bőségesen akad lehetőségünk, hogy a felhőket figyeljük. A Nemzetközi Felhőatlaszból pedig könnyedén kideríthető, mire is készül a nagyobbacska pamacs, ott fenn az égen.
Mielőtt a felhők gondos tanulmányozásába kezdenénk, felhőtani alapismereteinket az alábbi információkkal bővíthetjük. A felhőket magasságuk és alakjuk szerint osztályozzák. Magasságuk alapján a magas szintű felhők 5-13 km-es távolságban láthatók, előttük találjuk a közepes szintű felhőket 2-5 km-es távolságban, végül az alcsony szintű felhők következnek, ők a talajszint és 2 km-es távolság között találhatók. A függőleges felépítésű felhők alapja 500 métertől indul és 8000 méterig magasodhatnak.
Az alak szerinti osztályozásban három fő formát különböztetünk meg: a réteges, a gomolyos és függőleges felépítésű felhőket. A felhő alakja egyébként azoktól a fizikai folyamatoktól függ, amelyek létrehozták őket. Lassú lehűlés rétegfelhőket képez, a hirtelen gyors lehűlés gomolyfelhőket hoz létre. A felhők alakjának, anyagának, magasságának együttes figyelembevételével a Meteorológiai Világszervezet elkészítette a felhők összesített rendszerezését. Az egyes felhőfajták képeit a Nemzetközi Felhőatlasz tartalmazza.
(forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)
